Közlöny Értelmező

Gyermekvédelmi rendszer válságát vizsgáló bizottság felállítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárására
• A bizottság célja: feltárni, hogy a rendszer hiányosságai hogyan veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és jogait
• A bizottság vizsgálja a szakellátás túlterheltségét, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer működését
• Feltárja, hogy az állami, fenntartói, gyámhatósági, egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők együttműködése miért nem elégséges a bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére
• Megvizsgálja, hogy az állami forrásbővítések és intézkedések hoztak-e rendszerszintű javulást vagy csak válságkezelő beavatkozások maradtak
• A bizottság javaslatot tesz a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére, az átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére
• A bizottság 6 tagból áll, tagjait a parlamenti frakciók delegálják: TISZA 3 fő, Fidesz 1 fő, KDNP 1 fő, Mi Hazánk 1 fő
• A bizottság elnökét a TISZA, alelnökeit a Fidesz és a Mi Hazánk jelöli
• A bizottság tagjai és szakértői minősített adatokat ismerhetnek meg nemzetbiztonsági ellenőrzés után
• A bizottság tagjai és szakértői munkájukért nem kapnak díjazást
• A bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetése fedezi
• A bizottság jelentését 2026. december 31-ig kell elkészíteni, a jelentés nyilvános lesz és az Országgyűlés honlapján közzéteszik
• A bizottság megbízatása a tagok megválasztásával kezdődik és a jelentés elfogadásáig vagy a határidő lejártáig tart

Referenciák

• 2012. évi XXXVI. törvény

Vizsgálóbizottság felállítása a bicskei kegyelmi ügy kivizsgálására Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a bicskei kegyelmi ügy körülményeinek feltárására
• A bizottság vizsgálja, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, ellenjegyzése és meghozatala megfelelt-e a jogállamiság, átláthatóság és gyermekvédelmi követelményeknek
• Feltárja, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati, pártpolitikai és esetleges egyházi szereplők milyen szerepet játszottak a döntésben
• Meghatározza, kiket terhel politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért
• Javaslatot tesz a kegyelmi eljárások átláthatóságának növelésére és a politikai befolyásolás kizárására
• A bizottság jelentését 2026. december 31-ig készíti el, amely nyilvános lesz
• A bizottság 6 tagból áll, tagjait a parlamenti frakciók delegálják (TISZA 3 fő, Fidesz 1 fő, KDNP 1 fő, Mi Hazánk 1 fő)
• A bizottság elnökét a TISZA, alelnökeit a Fidesz és a Mi Hazánk jelöli
• A bizottság tagjai és szakértői minősített adatokat ismerhetnek meg nemzetbiztonsági ellenőrzés után
• A bizottság tagjai és szakértői díjazásban nem részesülnek
• A bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetése fedezi
• A bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be, mindenki köteles együttműködni
• A bizottság megbízatása a jelentés elfogadásáig vagy a határidő lejártáig tart
• A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba

Referenciák

• 2012. évi XXXVI. törvény

Vizsgálóbizottság felállítása a spontán privatizáció és közvagyon elvesztésének feltárására Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének okainak feltárására
• A bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatokat, állami vállalatok átalakítását, vezetői kivásárlásokat, áron aluli vagyonkiszervezéseket, párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, valamint külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepét vizsgálja
• A vizsgálat célja a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, nem egyedi jogi felelősség megállapítása
• A bizottság javaslatot tesz a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő intézkedésekre
• A bizottság 6 tagból áll: TISZA 3 fő, Fidesz 1 fő, KDNP 1 fő, Mi Hazánk 1 fő
• A bizottság elnökét a TISZA, alelnökeit a Fidesz és a Mi Hazánk jelöli
• A bizottság 2026. december 31-ig jelentést készít, amely nyilvános lesz és az Országgyűlés honlapján közzéteszik
• A bizottság tagjai és szakértői minősített adatokat ismerhetnek meg nemzetbiztonsági ellenőrzés után
• A bizottság tagjai és szakértői munkájukért nem kapnak díjazást
• A bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetése fedezi
• A bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be, mindenki köteles adatot szolgáltatni és megjelenni
• A bizottság megbízatása a jelentés elfogadásáig vagy a határidő lejártáig tart

Referenciák

• 2012. évi XXXVI. törvény

Vizsgálóbizottság felállítása a végrehajtási visszaélések feltárására Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a végrehajtási rendszer visszaéléseinek feltárására
• A bizottság célja: feltárni, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz és rendszerszintű visszaélésekhez
• A vizsgálat kiterjed a jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működés hiányosságaira, valamint a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusokra
• A bizottság javaslatot tesz egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítására
• A bizottság 6 tagból áll, tagjait a parlamenti frakciók delegálják (TISZA 3 fő, Fidesz 1 fő, KDNP 1 fő, Mi Hazánk 1 fő)
• A bizottság elnökét a TISZA, alelnökeit a Fidesz és a Mi Hazánk jelöli
• A bizottság tagjai és szakértői díjazásban nem részesülnek
• A bizottság jelentését 2026. december 31-ig kell elkészíteni, a jelentés nyilvános lesz
• A bizottság tagjai minősített adatokat ismerhetnek meg nemzetbiztonsági ellenőrzés után
• A bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetése fedezi
• A bizottság megbízatása a jelentés elfogadásáig vagy a határidő lejártáig tart

Referenciák

• 2012. évi XXXVI. törvény

Vizsgálóbizottság felállítása a Magyar Nemzeti Bank visszaéléseinek feltárására Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésének, különösen az alapítványi vagyonkezelés, az OPTIMA-csoport befektetései, ingatlanberuházások és székházfelújítások átláthatóságának vizsgálatára
• A bizottság célja feltárni, hogy sérültek-e az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei
• A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi közpénz kezelése vált átláthatatlanná
• A bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget vizsgál, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel
• A bizottság 6 tagból áll: TISZA 3 fő, Fidesz 1 fő, KDNP 1 fő, Mi Hazánk 1 fő
• A bizottság elnökét a TISZA, alelnökeit a Fidesz és a Mi Hazánk jelöli
• A bizottság jelentését 2026. december 31-ig kell elkészíteni, a jelentés nyilvános lesz és az Országgyűlés honlapján közzéteszik
• A bizottság tagjai és szakértői nem kapnak díjazást, működési költségeit az Országgyűlés fedezi
• A bizottság tagjai minősített adatokat ismerhetnek meg, de csak nemzetbiztonsági ellenőrzés után
• A bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be, mindenki köteles adatot szolgáltatni és megjelenni a bizottság előtt
• A bizottság megbízatása a tagok megválasztásával kezdődik, és a jelentés elfogadásáig vagy a határidő lejártáig tart

Referenciák

• 2012. évi XXXVI. törvény

Országgyűlési bizottsági tagcserék Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A Digitalizációs és Technológiai Bizottságban Molnárné dr. Lezsák Anna helyett Radics Béla lett a tag
• Az Egészségügyi Bizottságban a korábban megüresedett helyre Dr. Vitányi István József került
• Az Oktatási Bizottságban Radics Béla helyett Molnárné dr. Lezsák Anna lett a tag

Referenciák

• 17/2026. (V. 9.) OGY határozat

Képviselő mentelmi jogának fenntartása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztették fel
• A képviselő ellen indított bírósági eljárás emiatt nem folytatható le jelenleg

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megerősítése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• Pósfai Mihályt megerősítették a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében
• A megerősítés a közgyűlés döntése alapján történt

Referenciák

• Alaptörvény
• 1994. évi XL. törvény

Új helyettes államtitkárok kinevezése a Miniszterelnökségen Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Köböl Anita, Magyar Éva és Szondi Vanda 2026. május 28-tól helyettes államtitkár lett a Miniszterelnökségen

Referenciák

• 2018. évi CXXV. törvény