Közlöny Értelmező

Határ menti ingázók adatbázisának létrehozása és légiközlekedési szabályok módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Új adatbázis jön létre a határ menti ingázók számára, amely gyorsabb határátlépést tesz lehetővé
• Az adatbázisba csak kérelem alapján lehet bekerülni, célja a határ menti ingázók gördülékenyebb ellenőrzése
• A rendőrség a határ menti ingázók adatait (név, születési idő, nem, állampolgárság, úti okmány, arckép, elérhetőség, használt határátkelőhely, átlépés ideje és iránya) külön kezeli
• Az adatokat a határátlépéstől számított 180 napig tárolják, majd törlik
• A jogosultság megszűnése esetén az adatokat további 180 napig kezelik, utána törlik
• A határ menti ingázók foglalkoztatói előzetesen is átadhatják a szükséges adatokat a rendőrségnek, ezeket 60 napig kezelik
• A rendőrség az adatokat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, idegenrendészeti, menekültügyi, nemzetbiztonsági és adóhatóság részére is továbbíthatja
• A kormány rendeletben határozza meg, mely határátkelőhelyek vehetők igénybe ingázáshoz
• A határátlépési feltételeket a felvétel előtt és utána szúrópróbaszerűen ellenőrzik
• A határátlépés előzetes időpontfoglaló rendszeréhez kapcsolódó adatokat (név, jármű, szállítmány, hely, idő, elérhetőség) is 180 napig kezelik
• A légiközlekedési törvény módosul: a katonai légügyi hatóság nyilvántartja a magyar állami légijárműveket, valamint meghatározott esetekben a pilóta nélküli állami légijárműveket és üzemeltetőiket
• A kormány rendeletben szabályozza a pilóta nélküli állami légijárművek nyilvántartását, gyártását, javítását, üzemeltetését, repülését és a kezelő személyzet képesítését
• Nem lép hatályba a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet érintő 2025. évi XXXV. törvény 5. szakasza

Referenciák

• (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• 1994. évi XXXIV. törvény
• 1995. évi XCVII. törvény
• 2025. évi XXXV. törvény

Rendészeti, adatkezelési, fegyvertartási és NAV-tájékoztatási szabályok átfogó módosítása Biztonság

Összefoglaló

• A rendőrség intézkedései során pontosabb tájékoztatási kötelezettség: a rendőrnek az intézkedés előtt vagy után szóban közölnie kell nevét, azonosítóját, az intézkedés tényét és célját, valamint a panasz lehetőségét és határidejét.
• A rendőrség csak rendészeti feladatokhoz kapcsolódóan használhatja fel és adhatja át a földmérési és térképészeti adatokat.
• A rendőrség a külföldi embercsempészek elleni eljárásokban részletes személyes adatokat kezelhet a feltételes ügyészi felfüggesztés idejére, és ezeket az adatokat más nyilvántartásokból is átveheti.
• A határforgalom ellenőrzésekor a rendőrség új adatbázist is használhat az okmányok és járművek ellenőrzéséhez.
• A lőfegyverekről szóló törvény pontosítja a moduláris tűzfegyverek fogalmát, javítását, gyártását, fődarabjait, valamint ezek megszerzésének és megsemmisítésének szabályait.
• A moduláris tűzfegyver fődarabja engedéllyel is megszerezhető, ha az igazolványba bejegyezték.
• A hozzátartozók közötti erőszak miatt elrendelt megelőző távoltartásról szóló bírósági döntéseket, ha gyermek jogát érintik, a bíróság közvetlenül megküldi a gyámhatóságnak.
• A bántalmazottak meghallgatása krízisközpontban vagy titkos menedékházban elektronikus hírközlő hálózaton keresztül is történhet.
• A NAV jogosult az adókedvezményben, adóalap-kedvezményben vagy adómentességben érintett adózók adatait kezelni és tájékoztatást nyújtani, de az adózó kérheti, hogy ne kapjon ilyen tájékoztatást.
• A rendvédelmi szervek hivatásos állományának vezetői illetményét a miniszter egyedileg határozza meg, de nem lehet kevesebb a meghatározott alsó határnál.
• A kiemelt vezetők havi illetménye nem haladhatja meg a nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.
• A rendvédelmi tisztjelöltek jogviszonya szerződéses jogviszonnyá alakul át, a szerződés tartalmazza a jogviszony minden lényeges adatát.
• A határvadászok kifogástalan életvitelének ellenőrzése a szerződéses jogviszony alatt is lehetséges, nemcsak a belépéskor.
• A Terrorelhárítási Központ személyi állományánál poligráfos vizsgálat rendelhető el bizonyos beosztásoknál, titoktartási kötelezettség megszegésének gyanúja esetén is.
• A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét tovább erősítik: bizonyos ellenőrzési, tájékoztatási és gyakorlatokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók rá, a nyilvánosság tájékoztatásáról az MNB elnöke dönt.
• A törvény több ponton igazodik az uniós adatvédelmi és bűnüldözési szabályokhoz (EU 2023/2123, EU 2022/2557, EU 2023/2450).
• A rendvédelmi szervek vezetői illetményének alsó határai módosulnak: például 1 500 000 Ft és 1 300 000 Ft új alsó határként szerepel a táblázatban.

Referenciák

• Alaptörvény
• 1994. évi XXXIV. törvény (Rendőrségről szóló törvény)
• 2004. évi XXIV. törvény (Lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény)
• 2009. évi XLVII. törvény (Bűnügyi nyilvántartási rendszer)
• 2009. évi LXXII. törvény (Távoltartás hozzátartozók közötti erőszak esetén)
• 2010. évi CXXII. törvény (NAV-ról szóló törvény)
• 2012. évi XLVI. törvény (Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény)
• 2015. évi XLII. törvény (Rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény)
• 2024. évi LXXXIV. törvény (Kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény)
• 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 bizottsági rendelet

Az életkor alapján járó pótszabadság alkotmányosságának vizsgálata Munka

Összefoglaló

• Az Alkotmánybíróság elutasította azt a panaszt, amely szerint a Munka Törvénykönyve életkor alapján járó pótszabadságot biztosító szabályai (évi 20 nap alapszabadság, életkorral növekvő pótszabadság) sértenék az Alaptörvényt.
• A testület megállapította, hogy az idősebb munkavállalók számára biztosított több pótszabadság nem hátrányos megkülönböztetés, hanem megengedett pozitív diszkrimináció.
• Az Alkotmánybíróság szerint a szabályozás célja, hogy az idősebb munkavállalók nagyobb pihenési igényét figyelembe vegye, ez nem önkényes, hanem ésszerű indokkal alátámasztott.
• A fiatalabb munkavállalók nem szenvednek méltóságsérelmet vagy alapjogsérelmet amiatt, hogy kevesebb pótszabadságot kapnak.
• A fizetett szabadsághoz való jog minden munkavállalót megillet, az alapszabadság (20 nap) mindenki számára egyenlő, az életkor alapján járó pótszabadság pedig kiegészítő kedvezmény.
• Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a Kúria ügyelosztási rendje nem sértette a törvényes bíróhoz való jogot, az ügyet a hatályos szabályok szerint osztották ki.
• A támadott jogszabályok és bírósági döntések nem sértik az Alaptörvényt, ezért az alkotmányjogi panaszokat elutasították.

Referenciák

• Alaptörvény
• 2012. évi I. törvény
• 2011. évi CLXI. törvény

Fellépés a politikai erőszak terjedése ellen Biztonság

Összefoglaló

• Az Országgyűlés elkötelezett a békés közélet és higgadt politikai párbeszéd mellett
• Elítélik a politikai erőszak és agresszió minden formáját, beleértve a szóbeli és fizikai támadásokat
• Elhatárolódnak minden olyan megnyilvánulástól, amely a politikai erőszak hazai erősödéséhez vezet, például újságírók bántalmazásától, törvényellenes fegyverviseléstől, közszereplők elleni uszítástól
• Felszólítják a közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak a közbiztonságot veszélyeztető megnyilvánulásoktól, és tiszteljék a demokratikus rendet
• Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatokat a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklésére
• A Kormány vizsgálja felül a fegyvertartásra és fegyverviselésre vonatkozó szabályokat, és szükség esetén szigorítsa azokat

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés gyanúja
• Az eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi Rendőrkapitánysága folytatja

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: közúti közlekedési szabályok kisebb megsértése és gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés gyanúja
• Az eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi Rendőrkapitánysága folytatja

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés gyanúja
• A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitánysága folytatja az eljárást

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés gyanúja
• A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitánysága folytatja az eljárást

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés gyanúja
• Az eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitánysága folytatja

Képviselő mentelmi jogának felfüggesztése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Stummer János országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztették
• A felfüggesztés oka: gyülekezési joggal visszaélés és közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatti szabálysértési eljárás

Vezérőrnagy altábornaggyá történő előléptetése Biztonság

Összefoglaló

• Schmidt Zoltán vezérőrnagyot altábornagy rendfokozatba léptették elő
• Az előléptetés 2025. október 23-án lép hatályba

Referenciák

• Alaptörvény
• 2021. évi CXL. törvény

Dandártábornoki kinevezés a Honvédségnél Biztonság

Összefoglaló

• Deme László József ezredest dandártábornok rendfokozatba nevezték ki
• A kinevezés 2025. október 23-án lép hatályba

Referenciák

• Alaptörvény
• 2021. évi CXL. törvény