Közlöny Értelmező

Üzemanyagár-támogatások és dohánytermékek adóemelése Pénzügyek

Összefoglaló

• Az állam támogatást nyújt az üzemanyagár-emelkedés miatt érintetteknek
• A támogatás igényléséhez az államkincstár kezeli a jogosultak személyes és gépjárműadatait
• A közúti nyilvántartás adatokat szolgáltat az adóhatóságnak a támogatás jogosultjainak meghatározásához
• A támogatás részleteit a kormány rendeletben szabályozza
• A dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyeknek adott dízeltámogatás adómentes
• A mezőgazdasági termelők a 2026. év végéig a teljes megfizetett gázolaj adót visszaigényelhetik
• A dohánytermékek jövedéki adója emelkedik, például a cigaretta minimum adója 59 800 forint/ezer darabra nő
• Új adókulcsok lépnek életbe szivarokra, fogyasztási dohányra, töltőfolyadékokra, hevített és nikotintartalmú termékekre
• Az államháztartási törvény kiegészül az üzemanyagár-támogatásra vonatkozó szabályokkal

Referenciák

• 1995. évi CXVII. törvény
• 2011. évi CXCV. törvény
• 2016. évi LXVIII. törvény

A titkosszolgálati múlt teljes feltárása és az állambiztonsági iratok nyilvánossága Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az állambiztonsági iratokhoz való hozzáférés jelentősen bővül, a múlt titkosszolgálati tevékenysége teljes körűen feltárhatóvá válik.
• Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Levéltár) feladatait, működését és vezetőinek kinevezését részletesen szabályozzák.
• A Levéltár hivatalos honlapján, digitális formában, díjmentesen és kereshetően teszi közzé az iratokat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.
• A megfigyelt személyek, hozzátartozóik és kutatók szélesebb körben ismerhetik meg a rájuk vonatkozó adatokat, bizonyos esetekben anonimizálás nélkül is.
• Az érintett halála után 5 évvel az adatok anonimizálás nélkül is megismerhetők, kivéve az érzékeny személyes adatokat, amelyekre 60 év védelmi idő vonatkozik.
• A Levéltár által kezelt iratok közül a hatos karton, B-napló, B-dosszié és mágnesszalagos adatok közérdekből nyilvánosak, kivéve az egészségi állapotra, szexuális életre, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat.
• A Levéltár vezetője és helyettese nem lehet, aki az elmúlt 10 évben kormányzati vagy párttisztséget töltött be, vagy a volt titkosszolgálatokkal együttműködött.
• A minősített iratok felülvizsgálatát legalább kétévente kötelező elvégezni, a minősítés fenntartása csak szigorúan indokolt esetben lehetséges.
• A Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság összetétele, feladatai és működése részletesen szabályozott, tagjait a kormány nevezi ki.
• A 2003. évi III. törvény alapján tett, kutathatóságot tiltó nyilatkozatok 2026. október 20-án hatályukat vesztik, így ezek az iratok is kutathatóvá válnak.
• Aki jogellenesen birtokol állambiztonsági iratokat, köteles azokat 2026. október 20. után 6 hónapon belül a Levéltárnak átadni, ellenkező esetben jogkövetkezményekkel számolhat.
• A Levéltár 2026. október 20-tól kezdve teszi közzé a hatos karton, B-napló, mágnesszalagos adatokat, a B-dossziékat legkésőbb 2027. február 25-ig.
• A közlevéltári törvényben a kutathatóság védelmi ideje 30 évről 5 évre csökken.
• A 2003. évi III. törvény és végrehajtási rendelete hatályát veszti, helyükbe az új szabályozás lép.

Referenciák

• Alaptörvény
• 1995. évi LXVI. törvény
• 2011. évi CXII. törvény
• 2009. évi CLV. törvény
• 2018. évi CXXV. törvény
• 1995. évi CXXV. törvény

Az Alkotmánybíróság működésének és elnökválasztásának új szabályai Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Alkotmánybíróság határozatait és végzéseit, valamint teljes ülési állásfoglalásait a Magyar Közlönyben kell közzétenni, ha ezt törvény vagy maga az Alkotmánybíróság elrendeli
• Az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lap korábbi számai továbbra is elérhetők maradnak az Alkotmánybíróság honlapján, nem törölhetők, archiválásukra külön szabályok vonatkoznak
• A központi államigazgatási szervek mellett az Alkotmánybíróság is szerepel a Magyar Közlönyben közzéteendő szervek között
• Megszűnik a jogalkotásról szóló törvény 28/D. §-a
• Megszűnik a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény 5/A. §-a
• Az Alkotmánybíróság költségvetése önálló fejezet lesz a központi költségvetésben, a javaslatot és beszámolót maga az Alkotmánybíróság készíti, a Kormány változtatás nélkül terjeszti be, és az összeg nem lehet kevesebb az előző évinél
• Az Alkotmánybíróság tagjainál a jogi szakmai gyakorlatot csak jogász végzettséghez kötött munkakörben lehet megszerezni
• Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik a hetvenedik életév betöltésével
• Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása pályázathoz kötött, a pályázatot a főtitkár készíti elő, a teljes ülés fogadja el és teszi közzé, a pályázat benyújtására 15-30 napot kell biztosítani
• Az elnököt titkos szavazással választják, a tagok több mint felének szavazata szükséges, ha nincs eredmény, legfeljebb háromszor ismételhető a szavazás
• Az elnöki megbízatás megszűnik a megbízatási idő leteltével, a tagság megszűnésével vagy lemondással; a lemondás írásban, indoklás nélkül történik, és a tagságot nem érinti
• Az Alkotmánybíróság fontosabb határozatait kötelező a Magyar Közlönyben közzétenni, más határozatok közzétételéről maga az Alkotmánybíróság dönthet
• A megsemmisített jogszabály vagy rendelkezés a közzététel másnapján veszti hatályát, és nem alkalmazható
• Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt bizonyos eljárásokban, a felsorolás pontosítása történt
• Az elnökválasztás új szabályai első alkalommal a törvény hatálybalépése után 30 napon belül alkalmazandók
• Több helyen pontosították a jogszabályi hivatkozásokat, a közzététel helyét (Magyar Közlöny), valamint a személyes adatok védelmét az indítványok közzétételénél
• Megszűnik az Alkotmánybíróságról szóló törvény több korábbi rendelkezése, például a 6. § (3) bekezdése, a 13/A. alcím, a 41. § (5) bekezdése és a 51. § (1) bekezdésének egy része

Referenciák

• Alaptörvény
• 2010. évi CXXX. törvény
• 2011. évi CX. törvény
• 2011. évi CLI. törvény

Védelem a visszaélésszerű perek ellen, online bírósági tárgyalások megszüntetése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Megszűnik a bírósági tárgyalások online nyilvánossága, a kapcsolódó szabályokat hatályon kívül helyezik
• Új szabályok védik a közéletben részt vevő személyeket a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű perek (stratégiai perek) ellen
• A bíróságoknak statisztikai adatokat kell szolgáltatniuk az ilyen perek számáról és jellemzőiről az igazságügyi miniszternek
• Bevezetik a kereset korai elutasításának lehetőségét, ha az nyilvánvalóan megalapozatlan
• Az ilyen perekben a felperesnek perköltség-biztosítékot kell adnia, ha az alperes ezt kéri
• Az Országos Bírósági Hivatal köteles tájékoztatást adni a honlapján a visszaélésszerű perek elleni jogi lehetőségekről
• A gondnoksági perekben, ahol a cselekvőképesség korlátozásáról döntenek, nem lehet rövidített indokolású ítéletet hozni
• A magyar bíróság eljárhat, ha egy EU-n kívüli felperes visszaélésszerű pert indít magyar fél ellen külföldön, a magyar fél kárigényével kapcsolatban
• Az ilyen, külföldön hozott, visszaélésszerű ítéleteket Magyarország nem ismeri el és nem hajtja végre, kivéve, ha ezt nemzetközi szerződés tiltja
• Pontosítják a hibás termékekért való felelősség szabályait az új EU-irányelv alapján
• A részvénytársaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúrájára vonatkozó új EU-irányelv miatt csak formai jogharmonizáció történik, érdemi változás nincs
• Több, a polgári perrendtartásról, a nemzetközi magánjogról, a büntetőeljárásról és az oktatási nyilvántartásról szóló törvény egyes részei hatályukat vesztik
• Az Alkotmánybíróság által kifogásolt jogalkotási mulasztásokat pótolják a polgári perrendtartásban

Referenciák

• Alaptörvény
• 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• Alkotmánybíróság 1054/2026. és 1340/2026. határozatai

Adóadminisztráció és fogyasztóvédelem módosítása, zöld átállás támogatása Pénzügyek

Összefoglaló

• Egyes adótörvények módosításainak hatálybalépése 2028. január 1-jére tolódik
• A mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő fogyasztóvédelmi módosítások közül a 12. szakasz nem lép hatályba
• A törvény célja a fogyasztók zöld átállásban való részvételének növelése és a fenntartható fogyasztás támogatása
• A törvény megfelel az (EU) 2024/825 irányelvnek, amely a fogyasztók védelmét és tájékoztatását erősíti a zöld átállás során

Referenciák

• 2025. évi LXXXIII. törvény
• 2025. évi XCIV. törvény
• (EU) 2024/825 irányelv

Dízelautósok állami támogatása az üzemanyagár-emelkedés miatt Pénzügyek

Összefoglaló

• Magánszemélyek, akik kizárólag dízelüzemű, legfeljebb 110 kW teljesítményű személygépkocsit használnak, egyszeri 20 000 forint támogatást kapnak 2026-ban
• A támogatásra az jogosult, aki 2026. január 1-jén vagy a rendelet hatálybalépésekor üzemben tartó vagy tulajdonos a járműnyilvántartás szerint
• Egy magánszemély csak egy autó után kaphat támogatást, függetlenül attól, hány ilyen autója van
• A támogatást négy részletben fizetik ki: 2026. szeptember 30., október 30., november 13. és december 7.
• A támogatást a Magyar Államkincstár utalja bankszámlára vagy postai úton
• Ha több üzemben tartó vagy tulajdonos van, az kapja a támogatást, akinek a nevére a forgalmi engedély szól
• A támogatás forrása a központi költségvetés
• Ha a postai kézbesítés sikertelen, új címet lehet bejelenteni 2026. október 15. és november 15. között

Referenciák

• Alaptörvény
• 1991. évi LXXXII. törvény
• 2026. évi L. törvény

Krónikus betegségek gondozásának új finanszírozási szabályai Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A háziorvosoknak a NEAK honlapján közzétett Gondozási Terv szerint kell ellátniuk a krónikus betegeket
• A Gondozási Terv részleteit és a résztevékenységek díjait a NEAK honlapján teszik közzé
• A háziorvosok havonta díjazást kapnak a Gondozási Tervben meghatározott résztevékenységek teljesítéséért
• Ha a háziorvos nem teljesíti a Gondozási Tervet az előírt mértékig, a díjazást visszavonják
• Egy biztosított csak egy krónikusbetegség-csoportban számolható el
• A Krónikus Betegségmenedzsment Program megvalósításának határideje 2027. június 30.
• 2026. július 31. után új biztosítottak már nem vonhatók be a programba, de a korábban bevontak ellátása folytatódik

Referenciák

• 1997. évi LXXXIII. törvény
• Alaptörvény

Állami kitüntetések adományozásának rendjének módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A kitüntetések adományozásával kapcsolatos feladatokat mostantól az általános politikai koordinációért felelős miniszter látja el
• A korábbi miniszterelnök-helyettes helyett az általános politikai koordinációért felelős miniszter felelős
• A nemzetpolitikáért felelős helyett szintén az általános politikai koordinációért felelős miniszter felelős

Referenciák

• 2011. évi CCII. törvény
• Alaptörvény

Állami művészeti díjak odaítélésének rendje módosul Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A Kossuth-díj és Széchenyi-díj odaítéléséért felelős Bizottság elnöke a miniszterelnök lett
• A Bizottság alelnöke az általános politikai koordinációért felelős miniszter
• A Bizottság titkársági feladatait az általános politikai koordinációért felelős miniszter látja el
• A Művészeti Díj Bizottság elnöke mostantól az általános politikai koordinációért felelős miniszter
• A Művészeti Díj Bizottság tagjai: a kultúráért felelős miniszter és a Bizottság elnöke által felkért öt fő

Referenciák

• 1990. évi XII. törvény
• 2011. évi CCII. törvény

Művészjáradékok folyósításának felelősének változása Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A Kiváló Művész, Érdemes Művész és Népművészet Mestere járadék folyósításáért mostantól nem a nemzetpolitikáért, hanem az általános politikai koordinációért felelős miniszter a felelős

Referenciák

• 2004. évi CVI. törvény
• Alaptörvény

Egyszeri támogatás egyházi iskoláknak energiaár-emelkedés miatt Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• Az egyházi fenntartású köznevelési és szakképző intézmények 2026-ban egyszeri kiegészítő támogatást kapnak az energia-, víz- és csatornadíjak emelkedése miatt
• A támogatás összege 26 000 forint minden számított gyermek vagy tanuló után
• A támogatás összegét a 2025. október 1-jei tényleges és a 2026. október 1-jei becsült létszám alapján számítják ki
• A támogatás igénylését 2026. január 31-ig kell benyújtani, de ha ez elmarad, a Magyar Államkincstár hivatalból is megállapítja az összeget
• A támogatást 2026 októberében folyósítják
• A támogatásra nem vonatkoznak a lemondás, pótigénylés, elszámolás, ellenőrzés és visszafizetés szabályai
• A támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani, és csak az energia-, víz- és csatornadíjak emelkedéséből adódó többletkiadásokra lehet felhasználni
• A rendelet 2027. december 31-ig érvényes

Referenciák

• 2011. évi CXC. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény
• Alaptörvény

Egyházi és nem állami szociális intézmények 2026. évi rezsikompenzációja Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• 2026-ban az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények rezsikompenzációs támogatást kapnak az energia-, víz- és csatornadíjak emelkedése miatt
• A támogatás összege szolgáltatástípustól függően 56 700 Ft, 90 720 Ft vagy 113 400 Ft ellátottonként vagy férőhelyenként
• A támogatást 2026 októberében egy összegben, automatikusan folyósítják, külön kérelem vagy határozat nélkül
• A fenntartó lemondhat a támogatásról írásban
• A támogatásról nem kell elszámolni, de kizárólag az intézmények humánszolgáltatásaira fordítható
• A támogatás mellett a Kvtv2026. 46. § (2) szerinti támogatás nem vehető igénybe

Referenciák

• 1993. évi III. törvény
• 1997. évi XXXI. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény
• Alaptörvény

Nemesfém tárgyak új fémjelei és szabályai Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Megújultak a Magyarországon kötelező fémjelek a nemesfém tárgyakra
• Új, részletes leírásokat vezettek be a platinából, palládiumból, aranyból és ezüstből készült tárgyak fémjeleire
• A fémjelek formája, rajza és a hivatalos hatósági jel is változott
• A változtatás célja a hamisítás megnehezítése és a forgalmazás biztonságának növelése
• Az új szabályok a kihirdetéstől számított 120. napon lépnek hatályba

Referenciák

• 2005. évi CLXIV. törvény
• Alaptörvény
• 2015/1535 EU irányelv

A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet működésének átalakítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Intézetet továbbra is elnök vezeti, de az elnök feladat- és hatáskörét a jogalkotásért felelős államtitkár gyakorolja
• Az Intézet fő feladatai: összehasonlító jogi elemzések készítése európai államok jogalkotásáról, az EU és Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatának figyelése, háttéranyagok kidolgozása a hazai jogalkotáshoz, elemzések készítése az EU jogával és nemzetközi kötelezettségekkel való összhang érdekében, részvétel a miniszter feladatainak megvalósításában
• Az Intézet elnöke jogosult adatokat, információkat, elemzéseket kérni állami szervektől, dokumentumokba betekinteni és másolatot kérni
• Az elnök munkáját egy vagy több elnökhelyettes segítheti
• Az Intézet szervezeti felépítésére vonatkozó korábbi szabály (3. §) hatályát veszti
• A módosítás a kihirdetés utáni napon lép hatályba

Referenciák

• Alaptörvény
• 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet

Koncesszióköteles tevékenységek miniszteri feladatainak módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A koncesszióköteles tevékenységekhez kapcsolódó miniszteri feladatok meghatározása igazodik a Kormány tagjainak új feladat- és hatásköréhez
• A rendelet módosítása csak a 4. hatálybalépés után kötött, meghatározott tevékenységekre vonatkozó koncessziós szerződésekre érvényes
• A miniszteri feladatok már nemcsak a szerződés megkötésére, hanem annak módosítására és megszüntetésére is kiterjednek
• A koncesszióért felelős miniszter megnevezése pontosításra került

Referenciák

• 1991. évi XVI. törvény
• Alaptörvény

Uniós állami támogatási szabályok módosítása a közlekedési ágazatban Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• 2026. március 30-tól a vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatban egyes állami támogatások az Európai Bizottság külön jóváhagyása nélkül is adhatók
• Az új (EU) 2026/562 bizottsági rendelet bekerült a magyar szabályozásba, így ezekre a támogatásokra is vonatkoznak a csoportmentességi szabályok
• A kötelező adatszolgáltatás, közzétételi kötelezettség és elektronikus bejelentő rendszer fogalmait pontosították, kiegészítették az új uniós rendelet előírásaival
• A támogatást nyújtóknak az új rendelet alapján utólagos tájékoztatási, éves jelentéstételi és közzétételi kötelezettségeik vannak, ezeket elektronikusan kell teljesíteni
• A támogatási intézkedésekről a miniszternek az Európai Bizottság felé bejelentési kötelezettsége van, ha a támogatás meghaladja az uniós rendeletben meghatározott értékhatárokat
• Az új támogatási formák között szerepel: működési támogatás a szállítás külső költségeinek csökkentésére, új vasúti és belvízi áruszállítási összeköttetések indítására, vasúti és belvízi létesítmények építésére, iparvágányok, szállítási járművek, intermodális egységek beszerzésére, interoperabilitásra, valamint a fenntartható szállítási ágazatok műszaki korszerűsítésére
• A támogatások közzétételének szabályai bővültek: a támogatás összegét euró sávokban is fel kell tüntetni, különösen adókedvezmények esetén
• A támogatási programokhoz új adatlapot (5/D. melléklet) kell kitölteni, amely részletes információkat tartalmaz a támogatásról
• Számos technikai pontosítás történt a rendelet szövegében (pl. vármegye helyett megye, SANI helyett elektronikus bejelentő rendszer)
• A 702/2014/EU bizottsági rendeletre vonatkozó hivatkozások törlésre kerültek a magyar szabályozásból

Referenciák

• Európai Unió működéséről szóló szerződés
• (EU) 2026/562 bizottsági rendelet
• 651/2014/EU bizottsági rendelet
• (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet
• (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet
• 2011. évi CXCV. törvény

Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Rozmer András rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott
• A kinevezés a köztársasági elnök döntése alapján történt

Referenciák

• Alaptörvény
• 2016. évi LXXIII. törvény

Védelmi kiadások növelése és NATO-szabályok szerinti elszámolása Biztonság

Összefoglaló

• A védelmi kiadások GDP-hez viszonyított arányát 2035-re legalább 3,5%-ra kell emelni
• 2026–2027-ben a védelmi kiadások aránya a GDP 2,0%-án marad
• 2028–2030 között évente legalább 0,1 százalékponttal kell növelni a GDP-arányt
• 2031–2035 között évente legalább 0,2 százalékponttal kell növelni a GDP-arányt
• 2035-től a 3,5%-os szintet fenn kell tartani
• A védelmi kiadások körét és összegét a NATO irányelvei szerint kell meghatározni és rendszeresen jelenteni
• A védelmi kiadásokba beletartoznak: katonai és civil állomány juttatásai, katonai célú beszerzések, NATO-műveletek költségei, katonai támogatások, kutatás-fejlesztés, infrastruktúra
• A védelmi kiadások szélesebb körébe tartoznak: hadszíntér-előkészítés, védelmi ipari beruházások, hibrid fenyegetések elleni képességek, partnerországok támogatása, védelmi célú EU-befizetések, hadfelszerelés hitelkamatok
• A kiadások felülvizsgálata szükséges, ha jelentősen változik a biztonságpolitikai vagy gazdasági helyzet

Referenciák

• NATO-irányelvek

Új intézkedési terv a fogyatékossággal élő emberek támogatására 2026–2027 Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A kormány elfogadta a fogyatékossággal élő személyek élethelyzetét javító, 2026–2027-re szóló intézkedési tervet.
• A szociális és családügyi miniszter koordinálja a végrehajtást, bevonva az érdekvédelmi szervezeteket.
• Az érintett minisztereknek folyamatosan jelenteniük kell a végrehajtásról, első összefoglaló jelentés 2028-ban készül.
• A 2024–2025-ös intézkedési terv hatályát veszti.
• Jogszabályok felülvizsgálata a fogyatékossággal élő személyek jogainak biztosítása érdekében, különös tekintettel a pszicho-szociális fogyatékosságra.
• Társadalmi szemléletformálás: szakmai anyagok, tréningek, médiaképzés, iskolai programok indulnak.
• Egészségügyi dolgozók fogyatékosságspecifikus képzése, kommunikációs tréningek, szülők tájékoztatása, segédeszközök rendszerének felülvizsgálata.
• Gyermekorvosi és védőnői eljárásrend bővítése fogyatékosságspecifikus ismeretekkel.
• Otthoni szakápolás, betegjogi és érdekvédelmi tájékoztatás fejlesztése.
• SNI (sajátos nevelési igényű) gyermekeket fogadó intézmények, szakemberhálózat, digitális eszközök, tankönyvtámogatás, autizmus-specifikus oktatás fejlesztése.
• Szakképzés feltételeinek fogyatékosságügyi szempontú felülvizsgálata, magyar jelnyelv leírásának kidolgozása.
• Társadalmi vállalkozások, szociális farmok, támogatott foglalkoztatás ösztönzése, minősítési rendszer felülvizsgálata.
• Új támogatott lakhatási férőhelyek kialakítása, szolgáltatások fejlesztése, minőségbiztosítás, krízisellátás, speciális autista férőhelyek bővítése.
• Ápolási díj és gyermekek otthongondozási díja rendszerének átfogó felülvizsgálata.
• Cselekvőképesség korlátozására, gondnokságra, támogatott döntéshozatalra vonatkozó szabályok és képzések felülvizsgálata.
• Személyi asszisztencia modellprogram kidolgozása, segítő kutyák, szülősegítő szolgáltatások, civil szervezetek támogatása.
• Komplex rehabilitáció fejlesztése, háziorvosok képzése, kutatások indítása.
• Súlyos fogyatékossággal élők, fogyatékossággal élő nők, idősek, siketvak gyermekek speciális szükségleteinek felmérése, támogatása.
• Gépjárműszerzési támogatások, parkolási kártyák rendszerének felülvizsgálata, közlekedési akadályok feltérképezése.
• Sport, kultúra, turizmus: akadálymentesítés, továbbképzések, programok fogyatékossággal élők számára.
• Közszolgáltatások, épített környezet, digitális felületek akadálymentességének felmérése, fejlesztése.
• Monitoring rendszer kialakítása az intézkedések nyomon követésére.
• A végrehajtás folyamatos, a feladatokhoz mérőszámokat (indikátorokat) rendeltek, ezek teljesítését rendszeresen ellenőrzik.

Referenciák

• Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló 72/2025. OGY határozat
• Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
• 2007. évi XCII. törvény

Többletfinanszírozás az állami szakképző intézmények ingyenes képzéseire Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• Az állami szakképző intézmények ingyenes képzéseinek finanszírozására egyszeri 2 546 084 forintot csoportosítanak át a költségvetésen belül
• Jóváhagyják, hogy az ingyenes képzések kiegészítő finanszírozása legfeljebb 3 872 171 084 forinttal túlléphető a 2026-os költségvetésben
• Az átcsoportosítás a 2026-os költségvetési évben egyszeri jellegű
• A pénzügyminiszter és az oktatási és gyermekügyi miniszter felelős a végrehajtásért

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

Egyházak rezsiár-növekedésének kompenzációja 2026-ban Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek egyszeri kiegészítő támogatást kapnak 2026-ban
• A támogatás a fenntartott köznevelési és szakképző intézmények energia-, víz- és csatornadíjainak emelkedéséből adódó többletkiadásokat kompenzálja

Egyházi és nem állami szociális intézmények rezsitámogatása 2026-ban Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Az egyházi fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2026-ban rezsitámogatást kapnak
• A kötelező állami feladatot ellátó, de nem állami és nem önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények is kapnak rezsitámogatást 2026-ban

Egyszeri támogatás nemzetiségi iskoláknak energiaár-emelkedés miatt Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények egyszeri kiegészítő támogatást kapnak 2026-ban
• A támogatás célja az energiaárak, víz- és csatornadíjak emelkedéséből eredő többletköltségek fedezése
• A támogatás mértéke megegyezik az egyházi fenntartású intézmények támogatásával
• Legfeljebb 610 millió forintot csoportosítanak át erre a célra a 2026. évi központi költségvetésből
• A támogatási jogviszonyokat a többletforrás rendelkezésre állása után azonnal létrehozzák

Referenciák

• 2025. évi LXIX. törvény

Csángó–Magyar Együttműködési Program támogatásának növelése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A Csángó–Magyar Együttműködési Program 2026-ban 1 030 000 000 forint többlettámogatást kap
• A kormány biztosítja a szükséges forrásokat a program folytatásához
• A program teljes átvilágítását és felülvizsgálatát elrendelték
• Javaslatokat kell készíteni a program jövőbeni működésére

Referenciák

• 2025. évi LXIX. törvény

Szent István Vidékfejlesztési Program elindítása Környezet és energia

Összefoglaló

• A kormány elindítja a Szent István Vidékfejlesztési Programot
• 2027-ben legfeljebb 12 milliárd forint többletforrást biztosítanak a programra
• A vidék- és településfejlesztési miniszter vállalhat kötelezettséget a program megvalósítására 12 milliárd forintig
• A program szakmai irányítását a vidék- és településfejlesztési miniszter végzi
• A Magyar Államkincstár lesz a program lebonyolító szerve, erről szerződést kötnek
• A Magyar Államkincstár lebonyolítói feladataihoz szükséges költségeket a többletforrásból fedezik
• A vidék- és településfejlesztési miniszter gondoskodik a program előkészítéséről

Autópálya-koncessziós szerződés megszüntetése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• A 2022-ben kötött autópálya-koncessziós szerződés jogszerűségét súlyos magyar és uniós jogi aggályok érintik
• A szerződésben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránya jelentősen eltér, ami gazdaságilag hátrányos a Magyar Állam számára
• A kormány kezdeményezi a szerződés megszüntetését, miközben biztosítja az autópálya-üzemeltetés és fejlesztések folyamatosságát
• A közlekedési és beruházási miniszternek tárgyalásokat kell kezdeményeznie a koncesszorokkal a szerződés lezárásáról
• Sikertelen tárgyalás esetén a miniszternek javaslatot kell tennie a jogviszony lezárására

Szakképző intézmények fejlesztési határidejének meghosszabbítása és új beruházások Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A szakképző intézményfejlesztési program fizikai befejezési határideje 2027. december 31-ig meghosszabbítható
• Több szakképző intézményben új építési beruházások indulnak, például Budapesti Komplex SZC Gundel Károly Technikum és Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Technikum
• A közlekedési és beruházási miniszter felelős a beruházások megvalósításáért
• A BGSZC Szily Kálmán Technikum és Kollégium, valamint a BGSZC Fáy András Technikum közbeszerzési dokumentációját felülvizsgálják, és javaslat készül a beruházások ütemezésére
• A Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz az építtető a kijelölt beruházásoknál a Szakképzési Centrum helyett

Új főiskolai tanárok kinevezése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• 8 fő új főiskolai tanári kinevezést kapott 2026. szeptember 19-i hatállyal
• Az érintettek: dr. Bartha-Rigó Márta, dr. Báder Iván, dr. Gondos Borbála, Harlov-Csortán Melinda, dr. Kék Emerencia, dr. Krakomperger Zoltán Péter, dr. Soós Gábor, dr. Szőcs Krisztina

Referenciák

• 2011. évi CCIV. törvény

Új főigazgató kinevezése a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére Biztonság

Összefoglaló

• Szuvák Attila Miklóst kinevezték a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójává
• A kinevezés 2026. szeptember 19-től érvényes

Referenciák

• 1995. évi CXXV. törvény

Új magyar katonai gyakorlat Spanyolországban Biztonság

Összefoglaló

• A 2026. évi katonai gyakorlatok és kiképzések listája bővült
• Új gyakorlat: VI CANINE TACTICS AND SKILLS
• A gyakorlat kutyás, kronológiai jellegű
• Helyszín: Spanyolország
• Időpont: 2026. III–IV. negyedév
• Magyar Honvédség legfeljebb 3 fővel vesz részt

Referenciák

• 2021. évi CXL. törvény