Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 26. évi 120. szám

Kiadás dátuma: 2026.08.28 21:37:42

Kormányrendeletek

Energetikai szabályok módosítása az uniós forrásokhoz való hozzáférésért Környezet és energia

Összefoglaló

Megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság kormányrendeleti szabályozása a geotermikus energia-kutatási engedélyezésben.
Egyszerűsödnek és bővülnek a háztartási méretű erőművek és villamosenergia-tárolók csatlakozásának és üzemeltetésének szabályai.
A háztartási méretű kiserőművek által termelt villamos energia bármely piaci szereplőnek értékesíthető, akár aggregáláson keresztül is.
Gyorsabbá válik a háztartási méretű kiserőművek hálózatra csatlakoztatása: a bekapcsolás határideje a készre jelentés beérkezésétől számított 2 hónap.
Új szabályok a villamosenergia-tárolók létesítésére: 2 kWh felett bejelentési kötelezettség, a tárolónak távolról vezérelhetőnek kell lennie.
A hálózati engedélyes statisztikát vezet a bejelentett villamosenergia-tárolókról, évente jelentést küld a minisztériumnak.
Okosmérő felszerelése kötelező, ha az éves fogyasztás eléri a 4000 kWh-t, vagy a felhasználó ezt kéri; a felszerelésre 1 év áll rendelkezésre.
A felhasználó egy felhasználási helyen kérheti okosmérő felszerelését, ha még nincs ilyen mérője.
A villamosenergia-kereskedőknek tájékoztatniuk kell a felhasználókat a rugalmas árú szerződésekről, ezekre csak a felhasználó beleegyezésével lehet áttérni.
Könnyített térség csak ott jelölhető ki, ahol megfelelő a nap- vagy szélenergia-potenciál, illetve a hálózat alkalmas új termelők fogadására.
Könnyített térség nem lehet természetvédelmi, Natura 2000, világörökségi, honvédelmi vagy más védett területen.
Könnyített térségben a környezetvédelmi engedélyezés 30, az építési engedélyezés 20 nap alatt lezajlik.
A megújulóenergia-beruházások támogatása érdekében pontosabbak lettek az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárások szabályai.
A Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel jár el bizonyos villamosenergia-ipari engedélyezési eljárásokban.
A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjára vonatkozó pénzügyi szabályok módosulnak, pontosabbá válik a mentességek és nyilatkozattételek rendje.
A szélerőművek engedélyezésének feltételei módosulnak: védett területen 500 kW-tól, integrált eljárás esetén külön szabályok.
A villamosenergia-tárolókra vonatkozó új adatszolgáltatási kötelezettségek lépnek életbe, részletes műszaki adatokat kell jelenteni.
A környezetvédelmi hatósági ügyekben elsőfokú döntés ellen a helyettes államtitkárhoz lehet fellebbezni, de integrált engedélyezési eljárás esetén nincs fellebbezés.
A jogszabály-módosítások célja, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós helyreállítási forrásokhoz, és megfeleljen az EU energetikai irányelveinek.

Referenciák

Áruk javítására és fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok pontosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Oktatási és művelődési közfeladatok átvétele az MCC Alapítványtól Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Referenciák

Történelemkutatási és értékmegőrzési közfeladatok átvétele állami szervezethez Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Referenciák

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

Villamosenergia-rendszerhasználati díjak éves megállapításának új módszertana Környezet és energia

Összefoglaló

Új, részletes módszertan lép életbe a villamosenergia-rendszerhasználati díjak és külön díjak évenkénti megállapítására 2026. augusztus 31-től.
A díjakat minden évben, január 1-jei hatállyal állapítják meg, a két évvel korábbi tényleges mennyiségi adatok alapján, hogy csökkentsék a mennyiségi változásokból eredő kockázatokat.
A költségek elismerése engedélyesenként és költségcsoportonként, differenciáltan történik, figyelembe véve a működési környezet változásait, a hatékonyságot és a szolgáltatásminőséget.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogosult a módszertantól eltérni, ha az nem támogatja a hatékony gazdálkodást vagy az ellátásbiztonságot.
A működési költségek, értékcsökkenés és tőkeköltség meghatározása pontosabb, utólagos korrekciós szabályokkal egészül ki, például ha a tényleges értékek 5%-nál jobban eltérnek a tervezettől.
A díjak számításánál a Magyar Nemzeti Bank inflációs és bérnövekedési előrejelzéseit, valamint a tényleges statisztikai adatokat is figyelembe kell venni.
A szolgáltatásminőség (pl. áramkimaradások gyakorisága és időtartama) befolyásolja az elismert költségeket: jobb minőség esetén magasabb, rosszabb esetén alacsonyabb költség ismerhető el.
Az átviteli és elosztói díjak országosan egységesek, de a költségek kiegyenlítésére külön mechanizmus működik az elosztók között.
Az elosztóhálózati veszteségek költségeit és mennyiségét új, részletes szabályok szerint kell meghatározni, a fedezeti stratégiák és piaci árak figyelembevételével.
A rendszerhasználati díjak jelentős, 10%-ot meghaladó változása esetén a Hivatal dönthet a díjemelés elhalasztásáról, de legfeljebb 100 milliárd forintig.
A rendelet átmeneti szabályokat tartalmaz a 2025–2028 közötti időszakra, külön a kiegyenlítő energia és a profilos mennyiségi eltérések kezelésére.
A rendelet hatályon kívül helyezi a korábbi, 2025-től érvényes keretszabályok egy részét.
A szabályozás megfelel az EU villamosenergia-piaci irányelveinek és rendeleteinek.

Referenciák

Villamosenergia-hálózati költségfelülvizsgálat új szabályai Környezet és energia

Összefoglaló

Új, részletes módszertan lép életbe a villamosenergia-hálózati engedélyesek indokolt költségeinek felülvizsgálatára az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározása előtt
A költségfelülvizsgálat során a legkisebb költség elve, a hatékonyság, a szolgáltatásminőség, az ellátásbiztonság és a fogyasztói érdekek védelme kiemelt szempont
Csak az indokolt, megfelelően alátámasztott költségek ismerhetők el; a nem igazolt vagy indokolatlan költségeket a Hivatal nem fogadja el
A Hivatal ösztönzési rendszert alkalmaz a működési hatékonyság, veszteségcsökkentés, szolgáltatásminőség, ellátásbiztonság, beruházások, hálózatfejlesztés és okos hálózatok támogatására
A költségfelülvizsgálat alapja a bázisév tényleges adata, de figyelembe vehetők új beruházások, projektek és azok várható megtérülése is
Az új szabályok 2026. augusztus 30-án lépnek hatályba
A 2025–2028-as árszabályozási ciklus induló árait nem érinti, a már végleges díjmegállapításokat nem módosítja
A rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályai bővülnek: az első okosmérő felszerelése vagy cseréje a felhasználó által választott helyen ingyenes lesz
A rendszerhasználati díjakra vonatkozó szabályok szövegezése pontosításra került

Referenciák

2007. évi LXXXVI. törvény
2013. évi XXII. törvény
2019/943/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
2019/944/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
4/2024. (VI. 14.) MEKH rendelet
10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet

Villamosenergia-elosztók költség-felülvizsgálatának új módszertana Környezet és energia

Összefoglaló

A Hivatal részletesen szabályozza, hogyan kell a villamosenergia-elosztók költségeit felülvizsgálni és indokoltságukat ellenőrizni.
A költség-felülvizsgálat során a Hivatal minden engedélyesnél külön-külön vizsgálja a költségek indokoltságát, a díjképzés és kiegyenlítő fizetés alapjául szolgáló költségtömeget.
A Hivatal a költségek vizsgálatakor figyelembe veszi az auditált mérlegeket, eredménykimutatásokat, számviteli nyilvántartásokat, szerződéseket, piaci adatokat, statisztikákat, előrejelzéseket, valamint a működési hatékonyságot.
A költségek indokoltságát több szinten és irányból vizsgálják, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatásokra és kiszervezett tevékenységekre (transzferár-vizsgálat, outsourcing).
A Hivatal meghatározhat lényegességi küszöbértéket, amely alatt egyszerűsített vizsgálatot alkalmazhat.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló közbeszerzések költségei automatikusan indokoltnak minősülnek, de a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló beszerzéseknél a Hivatal vizsgálja az indokoltságot.
Az engedélyeseknek részletesen igazolniuk kell a költségek tevékenységenkénti megosztását, a vetítési alapokat, és ha ezek nem megfelelőek, a Hivatal módosítást írhat elő.
A Hivatal kiszűri a nem indokolt, illetve a rendszerhasználati díjakban el nem ismerhető költségeket (pl. bírságok, kötbérek, perköltségek, adományok, reprezentáció, versenytilalmi díjak, támogatások, egyedi költségek).
Külön vizsgálják a piackutatási, marketing, utazási, szállítási, szakértői, oktatási, vezetői díjakat, fejlesztési pénzeket, támogatásokat, eszközátadásokat.
A Hivatal a költségek időbeli alakulását is vizsgálja, és ha a költségnövekedés 15 százalékponttal meghaladja a piaci árváltozást, indoklást kér, ellenkező esetben a többletet nem ismeri el.
A transzferár-vizsgálat során a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások költségeit és haszonkulcsait piaci adatokkal vetik össze, és csak a piaci szintnek megfelelő költségek ismerhetők el.
A kiszervezett tevékenységek költségeit a Hivatal a kiszervezés előtti és utáni költségek összehasonlításával vizsgálja, és csak a legkisebb költség elvének megfelelő költségek ismerhetők el.
A költségek résztevékenységenkénti (költségviselőnkénti) vizsgálata során a Hivatal fajlagos költségmutatókat (benchmarkokat) határoz meg, és csak a tűrési tartományon belüli költségek ismerhetők el.
A szolgáltatásminőség javítása bónusz, romlása málusz rendszerben befolyásolhatja az elismert költségtömeget.
A tárgyévi költségek meghatározásánál a Hivatal inflációs és bérindexeket, valamint hatékonyságjavulási elvárást (évi 1,5%) is figyelembe vesz.
A hálózati veszteség költségeit részletes képletek alapján, előre meghatározott mennyiségek és árak szerint számítják ki, figyelembe véve a korrekciókat és devizaköltségeket is.
Az eszközök értékét (RAB) és az értékcsökkenést szigorúan szabályozzák, az ingyenes forrásból finanszírozott eszközök értéke nem számítható be teljesen.
A tőkeköltséget a WACC-módszerrel, iparági összehasonlítás alapján, évente határozzák meg, külön rövid és hosszú lejáratú hozamtényezővel.
Az átviteli rendszerirányító költségeit, tartalékbeszerzéseit, piaci integrációs költségeit, valamint a rendszerirányítási költségeket is külön szabályok szerint vizsgálják.
Az elosztók költségnyilvántartására, költségfelosztására, követelésállományára, egyéb bevételeire, belső szabályzataira részletes előírásokat tartalmaz a rendelet.
Az IFRS-t alkalmazó társaságokra speciális szabályok vonatkoznak a költségek, bevételek, értékcsökkenés, támogatások, és egyéb tételek kimutatására.

Referenciák

VET (villamos energiáról szóló törvény)
Sztv. (számviteli törvény)
Tao tv. (társasági adóról szóló törvény)
1990. évi C. törvény (helyi adókról)
IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok)
EU 2017/1485 bizottsági rendelet
EU 2017/2195 bizottsági rendelet

Pályázati díjak változása a közép- és nagyfeszültségű hálózati kapacitások kiosztásánál Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Titkos örökbefogadással kapcsolatos egészségügyi adatrögzítés szabályainak pontosítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Szélerőművek telepítésének és villamosenergia-piaci szabályok módosítása, uniós forrásokhoz igazodva Környezet és energia

Összefoglaló

A villamosenergia-iparban dolgozók vásárlási kedvezménye szűkült: nem vehető igénybe szakaszosan üzemeltethető, fixen csatlakoztatott berendezésekre és rugalmas árú szerződésekre.
Az egyetemes szolgáltatás árképzésére új szabályok: a rugalmas árú szerződésekre is alkalmazni kell a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozói sávhatárokat.
A rugalmas árú szerződésekre külön szabályok: a kedvezményes sávhatárokat időarányosan kell figyelembe venni, a feletti fogyasztás rugalmas áron számolandó el.
A hálózati kapacitások kiosztására vonatkozó pályázatoknál új fogalom: előzetes felmérés, amelyben a beruházók előzetesen jelzik terveiket.
A pályázati eljárás céljai bővültek: hangsúly a helyi közösségi szerepvállaláson.
A pályázatok lebonyolítását a Hivatal végzi a miniszter felkérésére, a miniszter minden szükséges adatot biztosít.
Évente legalább egy pályázatot kell kiírni szélerőművek hálózati csatlakozására.
A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a társaságcsoporton belüli kapacitáskorlátokat és a vételi jog nyilatkozatmintáját.
A pályázatok elbírálásánál előnyben részesítik, aki helyi önkormányzatnak pénzügyi hozzájárulást vállal, jobb technológiát alkalmaz, barnamezős területet használ, vagy uniós gyártótól szerez be berendezést.
A pályázó által vállalt előnyök teljesítését igazolni kell, ellenkező esetben a biztosítékot lehívják.
A pályázati eljárásban részvétel feltételei szigorodtak: kizárás többek között köztartozás, jogerős bírósági ítélet, hamis adatszolgáltatás, lejárt díjtartozás, vagy szakmai tapasztalat hiánya esetén.
Szélerőműves pályázaton csak projekttársaság indulhat, amely legalább egy, 5 év szakmai tapasztalattal rendelkező főállású szakembert foglalkoztat.
A szélerőműves pályázatoknál kötelező vételi jogot biztosítani megújulóenergia-közösségeknek a tulajdon max. 25%-áig, ha a közösség a beruházás helyszínén vagy szomszédos körzetben működik.
A vételi jog gyakorlására 2 év áll rendelkezésre, a vételár a vagyoni hozzájárulás arányában kerül meghatározásra.
A pályázati eljárásban új értékelési és hiánypótlási szabályok lépnek életbe.
A pályázati eljárás nyertese elveszíti csatlakozási jogát, ha nem teljesíti a kötelezettségeit vagy nem nyújtja be időben az építési engedélyt.
2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW szélerőművi csatlakozási lehetőséget kell pályázaton meghirdetni, 24 hónapos megvalósítási idővel.
2027 és 2030 között további legalább 4000 MW szélerőművi csatlakozási lehetőséget kell meghirdetni.
A szélerőművek telepítésére kijelölt könnyített térségek köre jelentősen bővült, 25 járásra terjed ki (pl. Aszódi, Dunaújvárosi, Győri, Székesfehérvári, Zalaegerszegi járás stb.).
A folyamatban lévő eljárásokban az ügyintézési határidő max. 50 nap lehet az új szabályok szerint.
Számos technikai, pontosító módosítás történt a pályázati eljárások és dokumentációk szabályozásában (pl. biztosíték mértéke, közzétételi szabályok, pályázati díjak, hiánypótlás, bizottsági összeférhetetlenség).

Referenciák

Határozatok Tára

Új vezetők a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élén Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Szociális tüzelőanyag támogatás keretének emelése Egészség és szociális ügyek