Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 26. évi 151. szám

Kiadás dátuma: 2026.10.09 18:30:17

Kormányrendeletek

Szükséghelyzeti eljárások a belső piaci válsághelyzetekre Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új eljárási szabályokat vezetnek be belső piaci szükséghelyzet esetén bizonyos termékekre (pl. gépek, villamossági termékek, felvonók, nyomástartó berendezések, egyéni védőeszközök, építési termékek).
Szükséghelyzeti üzemmód aktiválásakor a piacfelügyeleti hatóság gyorsított eljárásban igazolja, hogy a válság szempontjából releváns termék megfelel az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.
A megfelelőségértékelő szervezeteknek soron kívül kell feldolgozniuk a megfelelőségértékelési kérelmeket, függetlenül attól, hogy a szükséghelyzet előtt vagy után nyújtották be azokat.
A gyorsított eljárás nem járhat aránytalan többletköltséggel sem a szervezetek, sem a kérelmezők számára.
A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a termék megfelel az előírt biztonsági követelményeknek, és ezt ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal kell igazolni.
A piacfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítványt ad ki, amely tartalmazza a forgalomba hozatal feltételeit, a nyomonkövethetőség és folyamatos megfelelőség követelményeit, valamint a szükséghelyzeti üzemmód lejártakor alkalmazandó előírásokat.
A piacfelügyeleti hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot és a tagállamokat a kiadott bizonyítványokról és a szükséghelyzeti intézkedésekről.
A piacfelügyeleti hatóság a szükséghelyzeti üzemmód alatt soron kívül végzi piacfelügyeleti tevékenységeit, és más tagállamok hatóságainak is segítséget nyújthat.
A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
A rendelet több uniós irányelv és rendelet módosításához, illetve végrehajtásához kapcsolódik, különösen a 2024. október 9-i (EU) 2024/2747, (EU) 2024/2748 és (EU) 2024/2749 rendeletekhez.

Referenciák

A NÉBIH szakmai irányítói jogkörének bővítése és a megyei kormányhivatalok integrációja az élelmiszerlánc-felügyeletben Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A megyei kormányhivatalok járási hivatalainak élelmiszerlánc-felügyeleti egységei beolvadnak a megyei kormányhivatalokba.
A NÉBIH szakmai irányítói jogköre bővül: mostantól agrárkár-megállapítás, állatvédelem (mezőgazdasági haszonállatok jóléte), borászat, élelmiszerlánc-felügyelet, földművelésügy (kivéve földárverés, pályáztatás), halgazdálkodás, mezőgazdasági igazgatás, növénytermesztés, pálinkaellenőrzés, talajvédelem, telepítés, tenyésztés területén is irányít.
A megyei kormányhivatalok a NÉBIH által kért adatokat közvetlenül kötelesek megküldeni a NÉBIH-nek.
A NÉBIH feladatai bővülnek: állatjóléti kapcsolattartás, állami állatjóléti feladatok szervezése, állatjóléti szabályozásban való közreműködés.
A NÉBIH készíti a tagállami éves jelentést az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzésekről.
A hatóságok kötelesek a NÉBIH-et haladéktalanul tájékoztatni rendkívüli élelmiszerlánc-eseményekről.
A jogszabályokban mindenhol a 'vármegyei' kifejezés helyett 'megyei' kifejezés szerepel.
A megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti, állatvédelmi, agrárkár-megállapító, borászati, földművelésügyi, halgazdálkodási, mezőgazdasági, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati feladatainak szakmai irányítását részben a NÉBIH, részben az agrárminiszter, illetve az élő környezetért felelős miniszter látja el.
Az állatvédelmi hatósági feladatok megoszlanak: mezőgazdasági haszonállatok jóléte esetén a NÉBIH, az agrárminiszter és a megyei kormányhivatal, egyéb állatvédelem esetén az állatvédelemért felelős miniszter, a megyei kormányhivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal, a jegyző és a főjegyző is eljárhat.
A megyei kormányhivatal állatvédelmi hatóságként kötelezheti az állattartót építési munkára, illetve korlátozhatja vagy megtilthatja az állattartást szabályszegés esetén.
A géntechnológiai hatósági feladatokat a miniszter, illetve a természetvédelemért felelős miniszter látja el, ellenőrzési és nyilvántartási feladatok is pontosításra kerültek.
A NÉBIH közvetlenül tartja a kapcsolatot a megyei kormányhivatalokkal az élelmiszerlánc-felügyeleti ügyekben.
A kormánymegbízott csak a NÉBIH elnökének egyetértésével nevezhet ki vagy menthet fel szakmai vezetőt a kormányhivatalokban az érintett területeken.
Számos jogszabályi hivatkozásban a 'járási hivatal' helyett 'megyei kormányhivatal' szerepel.
Több, a járási hivatalokra, illetve az NKFH-ra (Nemzeti Közlekedési Hatóság) vonatkozó szabály hatályát veszti.

Referenciák

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek állandó személyvédelme Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal adatkezelési szabályainak bevezetése Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

Új szabályok a rendvédelmi dolgozók NVVH-hoz vezénylésére Biztonság

Összefoglaló

Létrejött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) mint új központi költségvetési szerv
A rendvédelmi szervek hivatásos állományának NVVH-hoz vezénylésére külön szabályokat vezettek be
A vezényléshez részletes megállapodás szükséges, amely tartalmazza a felek nevét, a munkavégzés helyét, idejét, munkakört, illetményt, juttatásokat, kötelezettségeket
A vezénylésről a miniszter dönt, a fogadó szerv vezetője kezdeményezi
A vezényelt jogosult a fogadó szervnél szokásos kedvezményekre, támogatásokra, cafetéria-juttatásra, valamint a vezényléssel kapcsolatos költségek megtérítésére
A vezényeltnek továbbképzési, egyenruha-beszerzési és alkalmassági vizsgálati kötelezettségei vannak
A vezénylés megszüntethető közös megegyezéssel, a miniszter vagy a vezényelt kérésére is
A vezénylés megszűnésekor a miniszter állapítja meg a megszűnés tényét
A jogszabály pontosítja a fogadó szerv fogalmát, kiegészítve az NVVH-val
A mellékletben új sorral bővült a munkáltatói intézkedések táblázata az NVVH-hoz vezénylés esetére

Referenciák

Személyi védelem szabályainak módosítása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal miatt Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal bevonása a Schengeni Információs Rendszer információcseréjébe Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal bevonása az építésügyi hatósági eljárásokba Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Környezetvédelmi bírságok szigorítása és emelése Környezet és energia

Összefoglaló

A környezetvédelmi szabályszegések esetén kiszabható bírságok alsó és felső határai emelkednek, különösen a nagy környezeti hatású tevékenységeknél.
Ha egy vállalkozás az elmúlt 5 évben legalább kétszer jogerősen környezetszennyezés miatt bírságot kapott, vagy környezetkárosítást okozott, az új bírság legalább az előző évi nettó árbevétel 0,5%-a, de minimum 5 millió forint lesz.
A bírság összege nem haladhatja meg a korábban meghatározott felső határt.
A környezethasználók árbevétel-alapú bírságának felső határa 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra nő.
A hulladékgazdálkodási bírság természetes személyeknél maximum 50 millió forint lehet.
Jogi személyek és szervezetek esetén a hulladékgazdálkodási bírságot a közigazgatási szabályszegésekre vonatkozó általános felső határ figyelmen kívül hagyásával, a rendelet szerinti bírságmérték alapján kell kiszabni.
A módosítások a kihirdetést követő 16. napon lépnek hatályba.
A rendelet igazodik az EU ipari kibocsátásokról és hulladéklerakókról, valamint környezeti hatásvizsgálatokról szóló új irányelveihez.

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Műemléki védettségek módosítása, új műemlékek kijelölése és védettségek megszüntetése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Több ingatlan és épület műemlékké nyilvánítása, például Acsa (Prónay-kastély díszkapuja), Iszkáz (Szent Miklós-templom), Ötvöskónyi (Chernel-kastély és park), Fertőboz (Szent Apollónia-szobor), Környe (Konkoly-Thege–Dinnyés-kúria, magtár és kerítésfal)
Egyes műemlékek védettségének módosítása, például Etyek (Kálvária-szoborcsoport, Szent Vendel-szobor), Ötvöskónyi (Nepomuki Szent János-szobor), Budapest IX. kerület (Brauch-hentesüzlet homlokzat és üzlethelyiség)
Több ingatlan műemléki védettségének megszüntetése, mert az épületek megsemmisültek vagy a telekalakítás miatt már nem tartalmaznak védett értéket (pl. Budapest XIII. kerület, Eisele-gépgyár egyes részei; Csongrád, Gyökér utca 8. és 19.; Erdőtelek, Benes-kúria egyes részei; Győr, Kisfaludy utca 29.; Környe, Nagytagyos-puszta egyes részei; Pornóapáti, tiszttartói ház egyes részei; Ráckeve, Kántorház; Sopron, Újteleki utca 6.; Sóskút, Istálló-magtár; Szalafő, Lakóház; Tata, Fürdő u. 2.; Tatabánya, Lapatári malom egyes részei; Tiszasas, Kút)
Egyes műemlékek védettsége továbbra is fennmarad, ha a védett értékek megmaradtak (pl. Budapest XIII. kerület, Eisele-gépgyár egy része; Csongrád, Halászház; Erdőtelek, Benes-kúria egy része; Esztergom, Fürdő Szálló és Szent István Artézi Fürdő; Pornóapáti, uradalmi épületegyüttes; Ráckeve, szerb templom és kapcsolódó épületek; Sopron, Lakóház; Sóskút, Istálló-magtár; Tata, Lakóház; Tatabánya, Lapatári malom egy része; Tiszasas, Népi épület)
Több helyen kijelölésre kerültek a műemlékekhez tartozó műemléki környezetek, vagy módosultak ezek határai
Bizonyos ingatlanokra a magyar állam elővásárlási jogot kapott (pl. Acsa, Környe, Budapest IX. kerület)
A műemlékek örökségvédelmi bírságkategóriába sorolása is történt (I. vagy II. kategória)
Egyes műemlékek védettsége csak meghatározott részekre vagy funkciókra terjed ki (pl. Budapest IX. kerület, Brauch-hentesüzlet: csak a homlokzat és üzlethelyiség marad védett, az üzemi rész védettsége megszűnik)
A rendelet pontosítja, hogy a védettség megszüntetése és a védetté nyilvánítás azonos eljárásrend szerint történik
Egyes jogszabályi hivatkozások módosultak (pl. 36/2024. ÉKM rendelet 18. § (1) bekezdésében a „0297/3” helyett „0297/3/C” szerepel a jövőben)

Referenciák

Határozatok Tára

Új nagykövet kinevezése Genfbe Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Többletforrások biztosítása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal személyvédelmére Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági védelme Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

Egyszeri költségvetési átcsoportosítások több minisztérium és intézmény között Pénzügyek

Összefoglaló

A Központi Maradványelszámolási Alapból 18 289 817 701 forintot csoportosítanak át egyszeri jelleggel több minisztérium és intézmény között
További 2 325 275 000 forintot és 1 164 762 441 forintot is átcsoportosítanak különböző fejezetek között, szintén egyszeri jelleggel
Az átcsoportosított összegek többek között az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, Belügyminisztérium, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium, Élő Környezetért Felelős Minisztérium, valamint további szervezetek működési, személyi, beruházási és egyéb kiadásait érintik
Az Uniós fejlesztések fejezetben 1 868 775 000 forintot csoportosítanak át a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedéseire
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumnál 150 000 000 forinttal csökken az egyéb források előirányzata
A Szociális és Családügyi Minisztériumnál 306 500 000 forinttal nő a gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása, ugyanakkor 306 500 000 forinttal csökken a család- és ifjúságügyi programok támogatása
A költségvetési átcsoportosítások kizárólag a 2026-os évre, egyszeri alkalommal érvényesek
A módosítások érintik a személyi juttatásokat, munkaadói járulékokat, dologi kiadásokat, beruházásokat, felújításokat, egyéb működési és felhalmozási célú kiadásokat is
A változások célja a különböző minisztériumok és intézmények aktuális pénzügyi igényeinek fedezése a központi költségvetésen belül

Referenciák

Állami tulajdonú cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságának, valamint vezetői javadalmazásának szabályozásának módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Nemzetközi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadása pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

120 milliárd forintos egyszeri támogatás Budapest kötelező feladataira Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Közlekedésfejlesztési program módosítása és benyújtása az EU-hoz Közlekedés és infrastruktúra