Közlöny Értelmező

Magyarország Alaptörvényének egységes, módosított szövege Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Magyarország hivatalos neve: Magyarország, államformája: köztársaság, fővárosa: Budapest
• A magyar állampolgárság születéssel vagy jogszerűen szerezhető, jogszerűen szerzett állampolgárságtól senkit nem lehet megfosztani, de sarkalatos törvény alapján ideiglenesen felfüggeszthető
• A hivatalos nyelv a magyar, a magyar jelnyelvet is védi az állam
• Magyarország nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20., október 23.; hivatalos állami ünnep: augusztus 20.
• Házasság intézménye: egy férfi és egy nő között jön létre, az anya nő, az apa férfi; a család védelmét sarkalatos törvény szabályozza
• Magyarország gazdasága a munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, biztosítja a tisztességes versenyt és védi a fogyasztókat
• Költségvetési gazdálkodásnak kiegyensúlyozottnak, átláthatónak és fenntarthatónak kell lennie; az Országgyűlés és a Kormány felelős ezért
• A természeti erőforrások, termőföld, erdők, vízkészlet, biológiai sokféleség és kulturális értékek a nemzet közös öröksége, védelmük mindenki kötelessége
• Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit teljesíti, a nemzetközi jog elismert szabályait elfogadja
• Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, mindenkire kötelező, értelmezésekor figyelembe kell venni a Nemzeti hitvallást és a történeti alkotmány vívmányait
• Az Alaptörvény vagy annak módosítása elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
• Sarkalatos törvény: elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kell
• A kommunista diktatúra vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak, a diktatúra áldozatainak emlékezetét Nemzeti Emlékezet Bizottsága őrzi
• Az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez, a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg
• Kínzás, embertelen bánásmód, szolgaság, emberkereskedelem tilos
• Mindenkinek joga van a szabadsághoz és személyi biztonsághoz, szabadságvesztés csak törvényes okból, szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt lehet tényleges életfogytiglan
• Mindenkinek joga van magánélethez, otthonhoz, személyes adatok védelméhez, közérdekű adatok megismeréséhez
• Vallásszabadság biztosított, vallási közösségek önállóak, az állam és egyház különváltan működik, együttműködés lehetséges
• Gyülekezési jog, egyesülési jog, pártok és szakszervezetek szabadon alakulhatnak, pártok közvetlenül nem gyakorolhatnak közhatalmat
• Véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság, médiaszabályozás sarkalatos törvényben
• Tudományos kutatás, művészet, tanulás szabadsága biztosított
• Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes középfokú, képesség alapján felsőfokú oktatás
• Mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, Magyarország törekszik a teljes foglalkoztatásra
• Tulajdonhoz és örökléshez való jog, kisajátítás csak közérdekből, teljes kártalanítással
• Idegen népesség nem telepíthető be, menedékjog feltételeit sarkalatos törvény szabályozza
• Törvény előtt mindenki egyenlő, nők és férfiak egyenjogúak, esélyegyenlőség és társadalmi felzárkózás támogatott
• Gyermekek védelme, szülők nevelési jogai, nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni
• Munkavállalók és munkaadók együttműködnek, kollektív szerződés, munkabeszüntetés joga, egészséges munkafeltételek, pihenőidő, fizetett szabadság
• Gyermekek foglalkoztatása tilos, kivételek törvényben
• Szociális biztonság: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, munkanélküliség esetén támogatás jár
• Egységes állami nyugdíjrendszer, nők fokozott védelme figyelembe vehető
• Testi és lelki egészséghez való jog, egészséges élelmiszer, ivóvíz, munkavédelem, egészségügyi ellátás, sport támogatása, kábítószer tilos
• Jog az egészséges környezethez, környezeti károk helyreállítása kötelező, szennyező hulladék behozatala tilos
• Emberhez méltó lakhatás feltételeinek biztosítása, hajléktalanok számára szállás biztosítása, életvitelszerű közterületen tartózkodás tilos
• Választójog: országgyűlési, önkormányzati, EP választásokon, népszavazáson, menekültek helyi választáson szavazhatnak
• Közhivatal viselésének feltételeit törvény szabályozza, párttagok bizonyos közhivatalokat nem tölthetnek be
• Hatósági ügyintézés: részrehajlás nélkül, tisztességesen, ésszerű határidőn belül, indoklási kötelezettség
• Jogorvoslati jog bírósági, hatósági döntések ellen
• Digitális ügyintézés elsőbbséget élvez, mindenki számára egyedi digitális azonosító, adatkezelés kormányrendelet szerint
• Szabad mozgás és tartózkodás joga, külföldön tartózkodó magyar állampolgár Magyarország védelmét élvezi
• Bíróságok függetlenek, Kúria a legfőbb bírósági szerv, bíróvá 35 éves kortól nevezhető ki, bírói jogviszony nyugdíjkorhatárig vagy 70 éves korig
• Legfőbb ügyész és ügyészség független, legfőbb ügyészt 9 évre választják, ügyészek 70 éves korig szolgálhatnak
• Alapvető jogok biztosa és helyettesei 6 évre, nem lehetnek párttagok, politikai tevékenységet nem folytathatnak
• Helyi önkormányzatok működnek, helyi népszavazás lehetséges, önkormányzati képviselőket és polgármestereket 5 évente választják
• Központi költségvetésről és végrehajtásáról törvény, államadósság nem haladhatja meg a GDP felét, kivételek különleges jogrend vagy gazdasági visszaesés esetén
• Magyar Nemzeti Bank a központi bank, elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki
• Állami Számvevőszék pénzügyi ellenőrző szerv, elnökét 12 évre választják
• Költségvetési Tanács vizsgálja a költségvetés megalapozottságát, elnökét a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki
• Magyar Honvédség a fegyveres erő, feladata az ország védelme, működését a Kormány irányítja
• Rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok feladata a közbiztonság, közrend, államhatár védelme, működésüket a Kormány irányítja
• Különleges jogrend: hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet; kihirdetésük feltételeit és időtartamát részletesen szabályozza az Alaptörvény
• Különleges jogrend idején az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, alapvető jogok gyakorlása korlátozható, de bizonyos jogok kivételt képeznek
• Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, Országgyűlés hatályon kívül helyezheti a rendeletet
• Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem oszlatható fel, választásokat nem lehet tartani, megszűnés után 90 napon belül új választás
• Záró rendelkezések: az Alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba, korábbi alkotmány és módosításai hatályukat vesztik
• A vármegye elnevezés a megyére utaló név helyett fokozatosan kerül bevezetésre
• Bíróvá 30 éves kortól nevezhető ki az, aki 2025. január 1. előtt igazságügyi szervnél dolgozott
• A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart

Referenciák

• Magyarország Alaptörvénye
• 1949. évi XX. törvény
• 2011. évi LXI. törvény
• 2011. évi CXLVI. törvény
• 2011. évi CLIX. törvény