Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum Új!

Előző szám

Archívum Új!

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 25. évi 049. szám

Kiadás dátuma: 2025.04.24 20:57:17

Törvények

Jogszabályok módosítása az Alaptörvény tizenötödik módosítása miatt Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Megerősítették, hogy az ember biológiai neme férfi vagy nő, ez bekerült több törvénybe is.
Veszélyhelyzet idején a Kormány csak az Országgyűlés által, meghatározott időre adott engedéllyel alkothat rendkívüli rendeleteket; ezek időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.
A Kormány nem függesztheti fel és nem írhat felül törvényi szabályokat, csak az Országgyűlés szűken meghatározott felhatalmazásával.
Módosították a kifejezések használatát: a törvényekben a 'fogyatékkal' helyett a jövőben mindenhol a 'fogyatékossággal' kifejezés szerepel.
A nemi egyenlőségről szóló szabályban pontosították: a 'neme' helyett 'neme, illetve ennek megfelelő identitása' szerepel.
Hatályát veszti az esélyegyenlőségi törvény egy pontja (8. § n)), pontosítottak a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban.
Az alapvető jogok biztosa a megbízatási idő lejárta után, az új biztos kinevezéséig tovább gyakorolhatja a jogait.
A védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos kormányzati jogköröket veszélyhelyzetben szigorították: explicit, időhöz kötött Országgyűlési engedély kell hozzá.
Több törvény címében és szövegében egységesítették a 'fogyatékossággal élő' kifejezést a megfelelő, nemzetközi ajánlásoknak megfelelő szóhasználatra.
A sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő tanulókról szóló szakképzési fejezet címe megváltozott, a szóhasználat itt is egységes.
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben új szabály: különleges jogrend idején is elrendelhető összehangolt védelem.
Az Országgyűlés a rendkívüli felhatalmazást legfeljebb 6 hónapra adhatja ki egyszerre.

Referenciák

Nemzetközi polgári repülési szabályok módosításainak kihirdetése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

EU és afrikai, karibi, csendes-óceáni országok közötti új partnerségi megállapodás kihirdetése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Magyarország kihirdette az EU és az Afrikai, Karibi, valamint Csendes-óceáni Államok Szervezet tagjai közötti új partnerségi megállapodást
A megállapodás célja: politikai, gazdasági, társadalmi kapcsolatok és együttműködés megerősítése a felek között
Fő témák: emberi jogok, demokrácia, jogállamiság, béke, biztonság, társadalmi és humán fejlődés, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés, környezetvédelem, éghajlatváltozás, migráció, mobilitás
A partnerséget regionális jegyzőkönyvek egészítik ki Afrikára, a Karib-térségre és a Csendes-óceáni régióra vonatkozóan, amelyek az együttműködés konkrét területeit, például fenntartható gazdálkodás, környezet, gazdaság, társadalom és biztonság foglalják magukban
A megállapodás támogatja a szegénység felszámolását, esélyegyenlőséget, nemi egyenlőséget, fiatalok és nők szerepvállalását, oktatást, innovációt és tudományos együttműködést
Kiemelt fontosságú a természeti katasztrófák, gazdasági sokkok, világjárványok okozta kockázatok kezelése és ezekre való felkészülés
A felek kölcsönösen elismerik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, munkajogi és emberi jogi normákat
A partnerségi megállapodás kötelező jogi erővel bír Magyarországon, miután kihirdették és a konkrét hatálybalépési időpontot a külpolitikáért felelős miniszter teszi közzé
A végrehajtásért a külügyminiszter felel, illetve az Európai Beruházási Bank is részt vesz a megállapodás pénzügyi műveleteiben

EU–AKCSÁSZ partnerségi megállapodás: célok, alapelvek, kulcstémák Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új, megerősített partnerségi megállapodás jött létre az Európai Unió és az Afrikai, Karibi, Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) között.
A megállapodás célja: emberi jogok, demokratikus alapelvek, jogállamiság és jó kormányzás védelme, különösebb hangsúllyal a nemek közötti egyenlőségre.
Kiemelt cél a békés, ellenálló társadalmak és államok megteremtése, szegénység csökkentése, egyenlőtlenségek kezelése, mindenki méltó életének biztosítása (kiemelten nők és lányok támogatásával).
Fókuszban van a beruházások ösztönzése, a kereskedelem támogatása, a magánszektor fejlesztése és a fenntartható, inkluzív növekedés.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, környezetvédelem, valamint a fenntartható erőforrás-gazdálkodás kiemelt elvárás.
A migráció problémáit elsődlegesen biztonságos, rendezett és törvényes, szabályozott módon kívánják kezelni, törekedve az illegális migráció visszaszorítására.
A Felek együttműködése hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, a 2030-ig tartó menetrendhez és a Párizsi Klímamegállapodáshoz.
A partnerség lényege a rendszeres, rugalmas, átfogó, minden releváns szereplőt (pl. parlamentek, civil szervezetek, magánszektor) bevonó párbeszéd.
Különös figyelemmel lesznek a legkevésbé fejlett, tengerpart nélküli, kis sziget- és alacsony fekvésű országok sajátos igényeire.
Politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális szinergiák, többoldalú megközelítés, minden döntést a legmegfelelőbb szinten hoznak meg.
A megállapodás keretet ad a szakpolitikák összehangolásának, a célok elérését támogató intézményi, regionális együttműködésnek, tudásmegosztásnak.
A horizontális témák: emberi jogok, demokrácia, nemek közötti egyenlőség, béke és biztonság, környezetvédelem, klímavédelem, kultúra, ifjúság.
Az érintett részes feleknek jogilag kötelező a megállapodás általános része és mellékletei, a régiós jegyzőkönyvek az adott régió tagjaira kötelezőek.
Bevonják a civil társadalmat, gazdasági és szociális partnereket, helyi hatóságokat, szakszervezeteket, a magánszektort, hogy erősítsék az inkluzivitást és a partnerségi folyamatokat.
A partnerek elkötelezettek a transzparens, elszámoltatható irányítás mellett és a nemzetközi jog tiszteletben tartása iránt.

Referenciák

Átfogó együttműködési stratégia: jogállamiság, emberi jogok, kormányzás, fenntarthatóság, gazdasági fejlődés, migráció Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Erős kötelezettségvállalás az emberi jogok, alapvető szabadságjogok, jogállamiság és demokratikus elvek előmozdítására és védelmére, különösen a jogegyenlőség, esélyegyenlőség, esélyteremtés biztosításával
A nők jogai kiemelten védve, részvételük minden területen (gazdasági, politikai, társadalmi) egyenlőséggel biztosítandó, fellépnek a nemi alapú megkülönböztetés, bántalmazás, gyermek- és kényszerházasság ellen
Tiltják a diszkrimináció bármely formáját (nem, etnikum, vallás, fogyatékosság, kor stb. alapján), védik a véleménynyilvánítás, gyülekezés, gondolat- és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesülését
A jogállamiság nemzeti, regionális, nemzetközi szinten kiemelt cél, önálló igazságszolgáltatás, egyenlőség, tisztességes eljárás, hatékony jogorvoslat mindenki számára biztosítandó
A jó kormányzást átláthatóság, elszámoltathatóság, részvételiség, korrupcióellenesség, méltányos adózás és erőforrás-gazdálkodás jellemzi
A közszolgálati rendszerek és közigazgatás korszerűsítése, digitalizáció és decentralizáció kiemelt szerepet kap
Mindenki számára biztosítandó a méltányos és minőségi oktatáshoz, egészségügyi szolgáltatáshoz, élelmiszerhez, lakhatáshoz, ivóvízhez, energiához való hozzáférés, külön figyelmet kapnak a legkiszolgáltatottabb rétegek
A szociális szolgáltatásokhoz és szociális védelemhez való hozzáférést bővítik; universális (mindenkit lefedő) szociális védelmi rendszerek fejlesztése az egyik cél
A tisztességes munka, teljes foglalkoztatás, egyenlő díjazás, a munkavállalói alapjogok és biztonságos munkahelyek érvényesítése prioritás, ILO-normák szerint
A gazdasági együttműködés célja: fenntartható, inkluzív növekedés, gazdasági átalakulás, magánszektor fejlesztése, beruházásbarát környezet, digitális gazdaság, innováció, tudásalapú társadalom
Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, a természetes erőforrások fenntartható használatát, az éghajlatváltozás elleni fellépést (a Párizsi Klímaegyezmény és az ENSZ egyezmény teljes körű végrehajtásával), katasztrófakockázat-kezeléssel
Oceánok, tengerek, erdők, föld, víz védelmére, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére stratégiai intézkedések (halászat, erdőgazdálkodás kontrollja, vadvédelem kiemelve)
A migrációs és mobilitási fejezet a legális és irreguláris migráció, integráció, visszatérés szabályozását, menekültek védelmét, családegyesítést, hazautalások költségcsökkentését foglalja magában, eredményes együttműködés, diszkrimináció tilalmával
Fokozzák a küzdelmet a szervezett bűnözés, emberkereskedelem, migránscsempészet, pénzmosás, terrorizmus és tömegpusztító fegyverek, kiberbűnözés, tengeri bűnök ellen (nemzetközi együttműködéssel, szankciókkal, biztonságpolitikai stratégiai elemekkel)
Előmozdítják a kutatás-fejlesztést, digitalizációt, adatvédelmet, személyes adatok magas szintű védelmét, statisztikai rendszerek professzionális függetlenségét
A kereskedelemben ösztönzik a piacnyitást, a szolgáltatások és áruk szabad áramlását, WTO- és multilaterális szabályokhoz való igazodással, versenyjog, szellemitulajdon-védelem és fenntarthatósági követelmények erősítésével

Referenciák

ENSZ Alapokmány
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
UNDRIP (ENSZ nyilatkozat az őslakos népek jogairól)
Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma
ILO egyezmények
Párizsi Megállapodás
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
WTO-megállapodások (GATS, TRIPS, SPS, TBT)
Cotonoui Megállapodás
2013. évi Fegyverkereskedelmi Szerződés
Montego Bay-i Tengerjogi Egyezmény
Budapesti Egyezmény a számítástechnikai bűnözésről
Biológiai Sokféleség Egyezmény
UN egyezmény a szervezett bűnözés és emberkereskedelem ellen
Pekingi Nyilatkozat
Sendai Katasztrófa Kockázatcsökkentési Keret
Rio de Janeiro-i Biológiai Sokféleség Egyezmény

Nemzetközi együttműködés és globális szövetségek megerősítése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A nemzetközi együttműködés, a multilateralizmus és a globális szövetségek kiemelt jelentőséget kapnak.
A béke, demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség, fenntartható fejlődés, környezetvédelem és éghajlatváltozás elleni fellépés közös alapértékek lesznek.
A felek támogatják a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, a multilaterális intézmények (pl. ENSZ) központi szerepét, és törekednek a nemzetközi szerződések megerősítésére, végrehajtására.
Reformokat szorgalmaznak a globális intézményekben, hogy azok képviseletesebbek, átláthatóbbak és elszámoltathatóbbak legyenek.
Nagyobb civil társadalmi és magánszektori részvétel a globális kihívások megoldásában.
Fokozott együttműködés és koordináció a nemzetközi és regionális szervezetekben, köztük közös állásfoglalások, fellépések, és stratégiai partnerségek kialakítása más országokkal.
Együttes fellépés a nemzetközi béke és biztonság érdekében, beleértve a konfliktusmegelőzést, válságkezelést, szervezett bűnözés, terrorizmus és kiberbűnözés elleni küzdelmet.
Együttműködés a nemzetközi normák (pl. emberi jogok, demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség) fenntartásában és előmozdításában.
Közös fellépés a fenntartható és humán fejlődési célok (pl. szegénység, éhezés felszámolása, oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés, nők és fiatalok szerepvállalása) terén.
A nemzetközi pénzügyi és monetáris rendszer átláthatóbbá tétele és a fejlődési források könnyebb elérhetősége.
Cél az inkluzív, fenntartható gazdasági növekedés, tisztességes munkahelyek, multilaterális kereskedelmi rendszer (WTO) megerősítése.
Fokozott együttműködés a környezetvédelem, éghajlatváltozás (Párizsi Megállapodás céljai), nemzetközi óceánpolitika területén.
Átfogó és holisztikus megközelítés a migráció és mobilitás kérdésében, partnerség a világszintű megoldások kidolgozására.

Nemzetközi pénzügyi, fejlesztési és együttműködési szabályok bővítése Pénzügyek

Összefoglaló

A fejlesztési együttműködés pénzügyi és nem pénzügyi forrásait bővítik és diverzifikálják, a 2030-as menetrend és Párizsi Megállapodás céljai érdekében.
Az együttműködés eszközei a kedvezményezett országok saját stratégiáihoz igazodnak, regionális és egyedi célok figyelembevételével.
Az EU elkötelezett a fejlesztési források növelése mellett, különösen szegénység felszámolása, környezetvédelem és klímavédelem terén.
Forráselosztásban elsőbbséget élveznek a leginkább rászoruló országok, köztük az LDC, LLDC, kis szigetállamok, konfliktus sújtotta vagy törékeny helyzetű országok.
Az együttműködés lehetséges formái: ágazati támogatás, igazgatási-technikai együttműködés, kapacitásépítés, háromoldalú megállapodások, költségvetési támogatás és garanciák.
Innovatív pénzügyi eszközöket és társfinanszírozást vezetnek be a fejlettebb országokkal.
Együttműködés célzott humanitárius, kereskedelemfejlesztési, új kihívásokra válaszoló programok támogatására.
A költségvetés-támogatás feltételeit világos kritériumok, kockázatértékelés, elszámoltathatóság és ország-specifikus alkalmazás jellemzi.
Törekszenek a fejlesztési források áramlásának kiszámíthatóságára, az elköltés jobb koordinációjára és a jó gyakorlatok átvételére.
A döntéshozatal inkluzív párbeszéden, nemzeti és helyi szereplők, szervezetek bevonásán kell, hogy alapuljon, többéves, testreszabott keretrendszert alkotva.
Hangsúlyt kap harmadik országok és más partnerek bevonása (Dél-Dél és háromoldalú együttműködés), ha hozzáadott érték igazolható.
Erősödik az együttműködés a pénzügyi források felhasználásában és csalás elleni fellépésben (pl. OLAF bevonása).
AKCSÁSZ-tagok ösztönzik a hazai források mozgósítását elsősorban adórendszer-korszerűsítéssel, adóbeszedés javításával, informális gazdaság integrálásával, kiadás-hatékonysággal.
Illegális pénzügyi forgalom ellen, vagyonvisszaszerzés, korrupció, csalás, pénzmosás, adóelkerülés és káros adózási gyakorlatok ellen hatékonyabb együttműködés és információcsere valósul meg.
Az adózási együttműködést és átláthatóságot erősítik nemzetközi színtéren is.
A magánforrások (pl. magántőke, hazautalások) fejlesztése érdekében szabályozásbővítés, olcsóbb és biztonságosabb átutalási lehetőségek, és innovatív pénzügyi termékek bevezetése következik.
Vissza nem térítendő támogatás és kölcsön kombinálható a magánforrások bevonására.
Az államadósság hosszú távú fenntarthatóságához egységes szakpolitikák, adósságkezelési kapacitásfejlesztés és adósságstratégiák kidolgozása szükséges.
Az adósok és hitelezők együttműködése, információmegosztás, átláthatóság hangsúlyt kap az államadósság kezelése során.
Nemzetközi adósságcsökkentő kezdeményezésekhez történő hozzájárulás lehetősége az AKCSÁSZ-tagok adósságának enyhítése érdekében.

AKCSÁSZ–EU közös intézmények és regionális együttműködés létrehozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új közös intézmények jönnek létre az AKCSÁSZ-országok és az EU között: Miniszterek Tanácsa, Nagyköveti szintű bizottság, Közös Parlamenti Közgyűlés.
Mindegyik regionális jegyzőkönyvhöz (Afrika-EU, Karib-térség-EU, Csendes-óceáni térség-EU) külön minisztertanács, vegyes bizottság és parlamenti közgyűlés alakul.
Az AKCSÁSZ–EU Miniszterek Tanácsának feladatai: stratégiai politikai iránymutatás, megállapodás végrehajtásának felügyelete, nemzetközi együttműködés koordinálása.
A Miniszterek Tanácsa háromévente ülésezik, létrehozhat bizottságokat és munkacsoportokat (pl. kereskedelem, fejlesztésfinanszírozás témakörben).
Döntéseik kötelező érvényűek lehetnek minden résztvevőre vagy ajánlásokat is hozhatnak közös megegyezéssel.
A döntéshozatalhoz megfelelő számú képviselő jelenléte kell (EU tagállamainak minimum fele és AKCSÁSZ-országok kétharmada). Távollét esetén helyettesítő képviselő is részt vehet.
Nagyköveti szintű bizottságok feladata a Miniszterek Tanácsa előkészítése és támogatása, illetve ráruházott feladatok ellátása.
Közös Parlamenti Közgyűlés évente ülésezik, fő funkciója a tanácsadás, véleményezés, demokratikus folyamatok elősegítése.
Regionális szinten (Afrika, Karib, Csendes-óceáni térség) külön vezetői csúcstalálkozókat és minisztertanácsokat szerveznek;
A regionális minisztertanácsok prioritásokat határoznak meg, cselekvési terveket dolgoznak ki, döntéseik a tagokra nézve kötelezőek lehetnek.
Minden regionális szintű testület és közgyűlés az első ülésén vagy a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül elfogadja saját működési szabályzatát.
Az érdekelt feleket (helyi hatóságok, civil társadalom, magánszektor) kötelező bevonni a döntéshozatalba, nekik párbeszédet és konzultációs lehetőséget kell biztosítani.
Nyilvános és átlátható konzultációs mechanizmusok létrehozása szükséges az érintettekkel, a visszacsatolás eredményeit a minisztertanácsok elé kell tárni.

EU–AKCSÁSZ partnerségi megállapodás alkalmazásának, hatálybalépésének, módosításának és felülvizsgálatának szabályai Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A megállapodás az Európai Unió és az AKCSÁSZ tagországok területén alkalmazandó.
Az EU tagállamok és AKCSÁSZ tagok közötti egyéb szerződések nem akadályozzák a partnerségi megállapodás végrehajtását.
A megállapodást az EU és az AKCSÁSZ tagok saját belső szabályaik alapján kötelezőnek ismerik el.
A megállapodás akkor lép hatályba, amikor az EU, tagállamai és az AKCSÁSZ tagok legalább kétharmada lezárta a belső eljárásait és ezt igazolta; a hatálybalépés a letétbe helyezés utáni második hónap első napján történik.
Azok az AKCSÁSZ tagok, amelyek később végzik el a szükséges eljárásokat, maximum 12 hónapon belül csatlakozhatnak; rájuk nézve a joghatály innentől számítva érvényesül.
A megállapodás teljesen vagy részben ideiglenesen is alkalmazható, amíg a végleges hatályba lépés meg nem történik; az ideiglenes alkalmazásról az EU és az AKCSÁSZ tagok külön értesítik a letéteményest.
A megállapodás kezdeti időtartama 20 év; a befejezése előtt 3 évvel a felek párbeszédet kezdenek a további kapcsolatok szabályairól.
A 20 év letelte után a megállapodás automatikusan további 5 évvel hosszabbodik meg, hacsak a felek nem döntenek másként.
Módosítási javaslatokat lehet benyújtani, amelyeket az AKCSÁSZ–EU Miniszterek Tanácsa hagy jóvá; eljárásuk megegyezik a hatálybalépés eljárásával.
A régiós jegyzőkönyvek is módosíthatók, ezek módosításáról egyeztetések és jóváhagyások szükségesek, meghatározott határidőkkel.
Átmeneti intézkedéseket fogadhatnak el, ha új megállapodás készül, és erre szükség van a hatályba lépésig.
A megállapodást az EU vagy egyes AKCSÁSZ-tagok külön, önállóan felmondhatják. A felmondás a bejelentés átvételétől számított 6 hónap múlva lép hatályba.
A viták és nézeteltérések rendezésére több szintű és lépcsőzetes eljárás áll rendelkezésre, például partnerségi párbeszéd, speciális bizottságok és konzultációk.
Ha valamelyik fél nem teljesíti kötelezettségeit, a másik fél értesítéssel és konzultációval kötelező együttműködést kezdeményez, és ha 90–120 napon belül nincs eredmény, intézkedéseket hozhat.
Különösen súlyos, az alapvető elemeket érintő jogsértéseknél lehetőség van akár azonnali, előzetes konzultáció nélküli intézkedésre is.
A megfelelő intézkedéseknek arányosnak kell lenniük és a megállapodás teljes vagy részleges felfüggesztése is lehetséges.
Új EU-tagállam automatikusan a megállapodás részese lesz, kivéve, ha a csatlakozási okmány ettől eltérően rendelkezik.
AKCSÁSZ tagsággal vagy hasonló feltételekkel rendelkező ázsiai, csendes-óceáni, karibi vagy más fejlettségi szinten lévő országok is csatlakozhatnak megfelelő jóváhagyás után.
Harmadik országok vagy szervezetek megfigyelői státuszt kaphatnak az együttműködés intézményeiben.
A megállapodás szövege hivatalosan 23 nyelven érvényes, köztük magyarul is.

EU–Afrika regionális együttműködési keret létrehozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új jogi keret jön létre az Európai Unió és Afrika együttműködésére, amely kötelező érvényű az érintett részes felek számára
Az együttműködés főbb területei: gazdasági növekedés és fejlődés, humán és társadalmi fejlődés, környezetvédelem és klímaváltozás, béke és biztonság, emberi jogok és demokrácia, migráció és mobilitás
A partnerek közösen dönthetnek további együttműködési területekről is
Fókusz a regionális és kontinentális integrációra Afrikában, különösen a gazdasági közösségek és a szabadkereskedelmi térség erősítésére
Kiemelt kapcsolat és összhang a 2063-ig szóló Afrikai Uniós menetrenddel
A Felek támogatják a személyek, áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgását Afrika régióin belül
Létrejönnek közös intézmények: Afrikai–EU Miniszterek Tanácsa, Vegyes Bizottság, Parlamenti Közgyűlés
Konzultációs mechanizmus kerül bevezetésre a helyi hatóságok, civil társadalom és magánszektor rendszeres bevonásával
A jegyzőkönyv végrehajtását, felülvizsgálatát több szereplő bevonásával, rendszeresen végzik, szükség esetén bővítik az alkalmazási területeket

Átfogó EU-Afrika megállapodás: gazdaság, környezet, társadalmi ügyek, migráció Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az EU és Afrika között új, széleskörű együttműködési és fejlesztési megállapodás lép életbe, amely az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedést, társadalmi, környezeti és jogi fejlesztéseket célozza.
Gazdasági oldalon: támogatják a minőségi munkahelyteremtést, makrogazdasági stabilitást és a magánszektor fejlődését, elősegítik az átlátható adó- és közbeszerzési rendszereket, javítják az üzleti és befektetési környezetet, fejlődik az mkkv-k hozzáférése a finanszírozáshoz.
Az emberi tőkébe, oktatásba, szakképzésbe, digitális készségek fejlesztésébe is befektetnek, javul a munkaerőpiaci lehetőségekhez való hozzáférés.
Erősödik az infrastruktúra fejlesztése (energia, közlekedés, IKT), támogatják a környezetálló és fenntartható beruházásokat, magán- és állami forrásokat mozgósítanak.
Kiemelt hangsúly kerül a megújuló energiára, energiahatékonyságra, az energia-infrastruktúra fejlesztésére, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére.
Az ipar, agrárium, nyersanyag-kitermelés és feldolgozóipar terén támogatják a helyi hozzáadott érték növelését, az értékláncok fejlesztését, a fenntartható és felelős kitermelést, az átláthatóságot, a CSR-t.
Erősíteni kell a szolgáltatási szektorokat, különösen IKT, egészségügy, pénzügy, turizmus, építőipar, a turizmus öko- és közösségi irányainak elősegítése is cél.
A körforgásos gazdaság, a hulladékgazdálkodás, a kék gazdaság/halászat, fenntartható vízgazdálkodás kiemelt cél, támogatják az afrikai országok természeti erőforrásainak szuverén hasznosítását, átlátható működését.
Tudományos, innovációs, űrkutatási együttműködés és tudásmegosztás indul, támogatják a felsőoktatási, kutatói mobilitást, a digitális gazdaság fejlesztését.
Humán és társadalmi fejlődés terén: átfogó cél a szegénység, egyenlőtlenségek felszámolása 2030-ig, hozzáférés javítása az egészségügyhöz, oktatáshoz, lakhatáshoz, vízhez, élelmiszerbiztonsághoz; a szociális védelmi rendszerek megerősítése, univerzális szociális ellátás, beleértve az informális gazdaságban dolgozókat is.
Fokozott figyelem a nők, fiatalok, fogyatékossággal élők, gyermekek jogaira és társadalmi-gazdasági szerepvállalására, diszkrimináció és erőszak elleni fellépés, családon belüli erőszak, gyermekházasság és FGM elleni intézkedések.
Támogatják a városi és vidéki fenntartható fejlődést, az integrált földhasználatot, a mobilitást, okos városokat, hulladékkezelés és energiahatékonysági fejlesztésekkel.
Környezeti ügyekben: a biológiai sokféleség, ökoszisztémák, erdők, vadvilág, talaj és víz védelme, klímaváltozás elleni fellépés (Párizsi Megállapodás végrehajtása), fenntartható föld-, víz- és erdőgazdálkodás, zöld technológiák bevezetése, áramlatgyorsulás a körforgásos gazdaságokra való áttérésben.
A természeti katasztrófák, aszály, elsivatagosodás elleni együttműködés és felkészülés erősítése, katasztrófakockázat-kezelés fejlesztése, statisztikai rendszerek, adatgyűjtés fejlesztése.
Demokrácia, emberi jogok, jogállamiság: az alkotmányosság, jó kormányzás, korrupció elleni harc, igazságszolgáltatás függetlenségének támogatása, jogvédelem általános erősítése.
Béke és biztonság: regionális, kontinentális és globális együttműködés a konfliktusmegelőzés, válságkezelés, terrorizmus, kiberbiztonság, szervezett bűnözés, fegyverkereskedelem, bűnmegelőzés, polgári védelem, tengerbiztonság terén.
Migráció és mobilitás: együttműködés a migráció kezelésében, jogszerű határátlépés megkönnyítése, irreguláris migráció és emberkereskedelem elleni fellépés, menekültek jogainak védelme, visszatérési és visszafogadási eljárások szabályozása, hazautalási költségek csökkentése, diaszpóra részvételének támogatása.
Nagy hangsúly a nők, fiatalok, sérülékeny csoportok jogainak kiemelkedő biztosításán minden területen, nemi egyenlőség végrehajtása, minden diszkrimináció elleni fellépés.
A jogszabály külön nem határoz meg konkrét számszerű változást pl. nyugdíjkorhatár, minimálbér vagy adómérték tekintetében, de átfogó rendszerszintű átalakításokat, együttműködési kötelezettségeket, befektetési és fenntartható fejlődési célokat rögzít.
Új kötelezettségek a visszatérés, visszafogadás és menekültügyi integráció terén – automatikus visszafogadás személyazonosság ellenőrzése után, külön kiskorúak jogainak kiemelt védelmével.
Nők jogai, gyermekjogok, kisebbségi jogok, fogyatékossággal élők jogai, környezetvédelem, átlátható gazdálkodás, korrupció és pénzmosás elleni fellépés részletesen szabályozott.
A dokumentum az ENSZ, AU és EU számos egyezményére, irányelvére hivatkozik, ezek végrehajtását is központilag meghatározza.

Referenciák

Párizsi Megállapodás
Biológiai Sokféleség Egyezmény
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
UNDRIP (ENSZ őslakos népek jogairól szóló nyilatkozat)
Maputói Jegyzőkönyv (az afrikai nők jogairól)
WTO megállapodások
OECD vállalati felelősségi iránymutatás
ILO háromoldalú nyilatkozat
CITES (veszélyeztetett fajok kereskedelméről)
Montreali Jegyzőkönyv (ózonréteg védelem)
Sendai keret (katasztrófakockázat-csökkentés)
ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény
ENSZ Korrupció Elleni Egyezmény
CEDAW (a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény)
Fegyverkereskedelmi Szerződés
Bázeli és Bamakói Egyezmény (veszélyes hulladékok)

Karib-tengeri térséget érintő EU-s regionális együttműködés bővítése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az EU és a Karib-tengeri térség országai megerősítik partnerségüket, amely politikai, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és társadalmi területekre is kiterjed.
Stratégiai cél a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele, a kereskedelem és befektetések ösztönzése, a magánszektor és fenntartható ipar fejlesztése.
Kiemelt hangsúlyt kap a környezeti fenntarthatóság, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a katasztrófavédelem és a természeti erőforrások védelme.
A partnerség célja befogadó, békés és biztonságos társadalmak kiépítése; hangsúly az emberi jogokon, nemi egyenlőségen, jó kormányzáson és pénzügyi irányításon.
Fontos cél a humán és társadalmi fejlődés támogatása, a szegénység és egyenlőtlenségek mérséklése, migráció és diaszpóra erőforrásainak hasznosítása.
Haiti külön figyelmet kap fejlesztési támogatásokkal, intézményi és kormányzási fejlesztésekkel.
A multilateralizmus és a közös álláspontok kialakítása kiemelt jelentőségű ENSZ, egyéb nemzetközi fórumokon.
A Karib-térséget békeövezetként kívánják elismertetni, regionális integráció és együttműködés erősítése.
Új intézmények jönnek létre: Karib-térség–EU Miniszterek Tanácsa, Vegyes Bizottság, Parlamenti Közgyűlés.
Az EU-hoz kapcsolódó tengerentúli országok és régiók integrációját, gazdasági és társadalmi együttműködését ösztönzik.
Tengerentúli országok megfigyelői státuszt kaphatnak az új közös intézményekben.
Megtörténik a konzultációs fórumok kialakítása a helyi hatóságok, civil szervezetek, magánszektor bekapcsolásával a döntéshozatalba és végrehajtásba.
A megállapodás működtetését, végrehajtását, eredményeit rendszeresen felülvizsgálják, új területekre is kiterjeszthetik kölcsönös egyetértéssel.

Átfogó EU–Karib-térség együttműködési megállapodás a gazdasági, társadalmi, környezeti és jogi területeken Környezet és energia

Összefoglaló

A gazdasági növekedés ösztönzése a fenntarthatóság, innováció, digitalizáció, kereskedelem és befektetések javításával, különös figyelemmel az MKKV-kre, a munkaerőpiaci alkalmazkodásra, a magánszektor fejlesztésére és a regionális integrációra.
A beruházási szabályozás egyszerűsítése, MKKV-k előtérbe helyezése, a magán- és közberuházások ösztönzése, transzparencia növelése és technikai elemzések támogatása.
A magánszektor fejlesztése célzott támogatásokkal, női és fiatal vállalkozók kiemelése, informális szektor formalizálásának ösztönzése, iparfejlesztés és digitalizáció elősegítése.
Kereskedelmi együttműködés elmélyítése, kereskedelembarát környezet teremtése, CARIFORUM–EU megállapodás végrehajtása, WTO szálítási és szabályozási elveinek alkalmazása.
Kulcságazatok – például szolgáltatások (pénzügyi, oktatási, sport, digitális, szabadidős stb.), kék gazdaság (tengergazdaság, fenntartható halászat, akvakultúra), mezőgazdaság, kitermelés, energia, turizmus – erőteljes támogatása, fenntarthatóság, innováció és versenyképesség növelése.
A fenntartható energia, megújuló erőforrások és energiahatékonyság ösztönzése, energiaszegénység csökkentése, energetikai infrastruktúra fejlesztése.
Közlekedési, digitális és információs infrastruktúra fejlesztése, szabályozások egyszerűsítése, nyílt és biztonságos internetelérés, digitális átalakulás előmozdítása.
A turizmus fenntartható fejlesztése, innovatív partnerségek, helyi közösségek bevonása, mkkv-k támogatása, összekapcsolása más gazdasági ágazatokkal.
Kutatás, innováció, technológiai fejlesztés, tudásmegosztás, tudományos mobilitás, Föld-megfigyelés, űrtevékenységi együttműködések.
Kulturális és kreatív ágazatok fejlődésének támogatása, művészeti cserekapcsolatok, interkulturális párbeszéd, kreatív ipar digitalizációja.
Feldolgozóipar diverzifikációja, beruházások vonzása, versenyképesség javítása, innováció és nemzetközi szabványok alkalmazásának támogatása.
Nemzetközi pénzügyi és üzleti szolgáltatási szektor szabályozási kereteinek fejlesztése, digitalizáció, készségfejlesztés.
Környezeti fenntarthatóságot, éghajlatváltozás elleni küzdelmet, körforgásos gazdaságot, erőforrás-gazdálkodást, zöld beruházásokat, biológiai sokféleség védelmét, erdőgazdálkodást, óceánpolitikai irányítást erősítő intézkedések.
Éghajlatváltozás mérséklése és adaptáció: Párizsi Megállapodás végrehajtása, NDC-k, nemzeti alkalmazkodási tervek, fosszilis támogatások megszüntetése, klímafinanszírozási eszközök fejlesztése.
Veszélyeztetett ökoszisztémák, biológiai sokféleség, vízgazdálkodás, szennyezések, hulladékgazdálkodás, vegyianyag- és nukleáris biztonság erősítése.
Fenntartható erdőgazdálkodás, illegális fakitermelés visszaszorítása, közösségi bevonás, energiahatékony termékek támogatása.
Óceánpolitika: tiszta, biztonságos tengerek védelme, fenntartható halászat, tengeri szennyezés csökkentése, túlhalászat elleni fellépés, kék gazdaság ösztönzése.
Természeti katasztrófákkal szembeni védelem fejlesztése: megelőzés, gyors reagálás, reziliencia, felkészültség, helyreállítás támogatása.
Erős emberi jogi, jogállami, demokratikus garanciák, nő- és gyermekvédelem, igazságszolgáltatás korszerűsítése, jogorvoslati lehetőségek bővítése.
Integritás, transzparens kormányzás, korrupcióellenes intézkedések, digitális közigazgatás, felelős közpénzkezelés, adóelkerülés visszaszorítása.
Biztonságpolitika: bűnüldözés, határigazgatás, szervezett bűnözés, kiberbűnözés, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, terrorizmus elleni fellépés, pénzmosás- és vagyonvisszaszerzés koncentrált támogatása.
Bűnmegelőzés, áldozatvédelem, reintegrációs programok, ifjúság- és nővédelem, családon belüli és szervezett erőszak elleni küzdelem.
Társadalmi kohézió: szegénység felszámolása, egyenlőség, társadalmi mobilitás, szociális védelem kiterjesztése, 2030-ig szegénység megszüntetése.
Oktatási, egészségügyi, lakhatási, víz- és higiéniai szolgáltatások fejlesztése, esélyegyenlőség, digitális készségek fejlesztése, élethosszig tartó tanulás támogatása.
Méltányos munka, igazságos bérezés, foglalkoztatás bővítése, munkaügyi normák betartása, informális gazdaság formalizálása, szociális védelmi rendszerek fejlesztése.
Nemek közötti egyenlőség, nők és lányok szerepvállalásának elősegítése, bérszakadék csökkentése, jogi védelem megerősítése, szexuális erőszak elleni fellépés.
Ifjúságpolitika: fiatalok vállalkozói készségének fejlesztése, munkahelyteremtés, politikai részvétel támogatása, gyermekvédelem, fiatalkori bűnözés megelőzése.
Sport, testnevelés társadalmi és egészségügyi szerepének erősítése, mobilitás, befogadás és kultúraközi párbeszéd ösztönzése.
Migráció: jogszerű tartózkodású migránsok integrációja, mobilitás elősegítése, diaszpóra hazautalások költségének csökkentése, visszailleszkedést támogató jogi keretek, migránsok jogának védelme.

Csendes-óceáni térségre vonatkozó regionális együttműködési keret létrehozása és céljai Környezet és energia

Összefoglaló

Átfogó együttműködési keret jön létre a Csendes-óceáni térség és az EU között, amelynek célja a partnerség megerősítése és a közös érdekek előmozdítása.
Stratégiai együttműködés erősítése olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, óceánpolitika, biológiai sokféleség, gazdasági fejlődés, emberi jogok, béke és biztonság.
Célkitűzések: rendszeres politikai párbeszéd, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség javítása, demokratikus társadalmak építése, nemek közti egyenlőség és pénzügyi irányítás előmozdítása.
Ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, különösen a beruházások és a magánszektor bevonása révén, kiemelt figyelemmel a kék gazdaságra és az infrastruktúra javítására.
Támogatják az óceánpolitikai kormányzás fejlesztését, a tengeri erőforrások, főként a halászat, fenntartható használatát és megőrzését.
Prioritás a társadalmi fejlődés, esélyegyenlőség erősítése, különös fókuszban a fiatalok, nők és lányok társadalmi-gazdasági szerepvállalásának előmozdítása.
A térség országai közötti regionális integráció és együttműködés támogatása, együttműködés bővítése ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek kereteiben.
EU-val társult csendes-óceáni tengerentúli területek (TOT-ok) bekapcsolása a regionális együttműködésbe és közös intézményekbe, például megfigyelői státusszal.
Hatékonyabb konzultáció és párbeszéd létesítésének igénye a helyi hatóságokkal, civil szervezetekkel és magánszektorral az együttműködés megvalósításához.
Kiemelt hangsúly a folyamatos végrehajtás, nyomon követés és független értékelés rendszeres biztosításán.

EU–Csendes-óceáni államok partnerségi megállapodás: környezetvédelem, gazdasági együttműködés, emberi jogok Környezet és energia

Összefoglaló

A szerződés a fenntartható fejlődést, környezetvédelmet, társadalmi igazságosságot és gazdasági növekedést célozza az EU és a csendes-óceáni államok között
Fókusz a klímaváltozás elleni fellépésen: ambiciózus kibocsátás-csökkentési célok, 2050-re klímasemlegesség
Elköteleződés a biológiai sokféleség, az ökoszisztémák, a víz- és erőforrás-gazdálkodás védelme és helyreállítása mellett
A katasztrófakockázatok kezelésére, reziliencia építésére és katasztrófák utáni helyreállításra közös rendszer kialakítása
Cél a körforgásos gazdaság, zöld energia, megújuló energiaforrások fejlesztése, energiahatékonyság növelése, fosszilis támogatások leépítése
A gazdasági növekedés támogatása: szabályok és adórendszerek egyszerűsítése, humántőke-fejlesztés, KKV-k támogatása, pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés
Kiemelt ágazati fókusz: kék gazdaság (tenger, halászat, akvakultúra), mezőgazdaság, turizmus, energia, infrastruktúra-fejlesztés
Kereskedelmi együttműködés: vámeljárások és kereskedelmi akadályok csökkentése, regionális integráció erősítése, digitális és fizikai konnektivitás (szállítás, internet) javítása
Szorosabb együttműködés a nyersanyag-kitermelési, erdészeti, halászati és egyéb elsődleges szektorok fenntartható működésében
Az óceánok, tengerek és halászat védelme: túlhalászat, illegális halászat, tengerszennyezés elleni fellépés, a tengeri erőforrások felelős használata
A biztonság kérdésében a szerződés együttműködést ír elő a béke, kiberbiztonság, szervezett bűnözés, emberkereskedelem, pénzmosás, terrorizmus-ellenes lépések terén
Megerősítik az emberi jogok, jogállamiság, átlátható és demokratikus kormányzás, korrupció elleni küzdelem szerepét
Oktatás, egészségügy, lakhatás, víz- és élelmezésbiztonság, szociális védelem fejlesztése, különös figyelemmel a marginalizált csoportokra, nőkre, fiatalokra, fogyatékkal élőkre
Elköteleződés a nemek közötti egyenlőség mellett, női és fiatal vezetők támogatása, gyermekmunka, erőszak és kizsákmányolás elleni fellépés
A kultúra, sport, tudományos együttműködés, kreatív iparágak támogatása és azok hozzáférhetőségének javítása mindkét régióban
Közös cél a szegénység felszámolása 2030-ig, a jóléthez való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Referenciák

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
Párizsi Megállapodás
Montreali Jegyzőkönyv
Kigali módosítás
Biológiai Sokféleség Egyezmény
Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret
ENSZ Tengerjogi Egyezmény
WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás
FLEGT cselekvési terv
Varsói REDD+ keret
Budapesti Egyezmény (számítástechnikai bűnözés)
Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény
Nők elleni hátrányos megkülönböztetés felszámolásáról szóló ENSZ egyezmény
Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform
Nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja
ENSZ emberi jogi egyezmények

Visszatérési és visszafogadási eljárások módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Az Európai Beruházási Bank jogállása és működése AKCSÁSZ-tagállamokban Pénzügyek

Összefoglaló

EU és Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi megállapodás kihirdetése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy jogilag ismerje el és kihirdesse az EU és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodást.
A megállapodás célja a politikai, gazdasági, kereskedelmi és jogi kapcsolatok szorosabbra fűzése, együttműködés megerősítése, és új területekre történő kiterjesztése.
Tartalmazza a kétoldalú, regionális és nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését, fenntartható fejlődést, emberi jogok védelmét, demokráciát és jogállamiságot, valamint piacgazdaság és környezetvédelem elveit.
Részletes szabályokat vezet be a kereskedelem (áruk, szolgáltatások, beruházások), vámügyek, piacvédelem, verseny, közbeszerzés és szellemi tulajdon védelme terén, az uniós jogszabályokhoz igazodó módon nyitja meg a piacokat a szerződő felek között.
Megkönnyíti a kölcsönös kereskedelmet (csökkenti és átláthatóvá teszi a vámokat, egyszerűsíti a kereskedelmi eljárásokat, fellép a technikai, egészségügyi kereskedelmi akadályok (TBT, SPS) ellen).
Új intézkedések a személyes adatok védelme, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni együttműködés, migráció kezelése, szervezett bűnözés, kábítószer-ellenőrzés, igazságügyi együttműködés, visszafogadás és menekültügy kérdéseiben.
Kiemelt jelentőségű a közbeszerzés átláthatóságának, ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az állami támogatások, vállalatok, monopóliumok szabályozása.
A megállapodás végrehajtásához szükséges technikai és intézményi hátteret, közös testületeket (pl. Együttműködési Tanács, Bizottságok, Panasztételi fórumok) hoz létre.
A dokumentum teljes egészében hatályon kívül helyezi a korábbi, 2011. évi XLII. törvényben, valamint a 2019. évi XII. törvényben kihirdetett partnerségi rendelkezéseket.
Előírja, hogy a Megállapodás részletes, hiteles magyar fordítását a törvény melléklete tartalmazza.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve, ahol a Megállapodás külön későbbi időpontot határoz meg (pl. 318. cikk szerinti rendes hatálybalépés).

Referenciák

Állami tulajdonú bankokra és fejlesztési programokra vonatkozó változások Pénzügyek

Összefoglaló

Bevezetésre kerül az Eximbank befektetési jegyeire és állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó tőkekiegyenlítési és elszámolási szabályrendszer
Módosulnak az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító által kezelt követelések értékesítésének jóváhagyási folyamatai: ha az értékesítés ára nem éri el a követelés összegét, a részleges elengedéshez vagy értékesítéshez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges
Az Eximbank tőkekiegyenlítési rendszerének részletes szabályait kormányrendeletben határozhatják meg
A tőkekiegyenlítési szabályt nem kell alkalmazni olyan befektetési alapokra, amelyek futamideje már lejárt és a megszüntetési eljárás még nem zárult le
Az Exim törvény több helyen kiegészül: a tőkekiegyenlítési fogalom bekerül a kamatkiegyenlítési mellé, a szabályozási hivatkozások egyszerűsödnek
Megszűnik az Exim törvény egyes (6. § (4)) korábbi előírása
Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami részesedések kizárólag birtokban tarthatók: nem adhatók át másnak, nem terhelhetők, nem szolgálhatnak biztosítékként, nem szüntethetők meg végelszámolással
Az állam a központi költségvetés terhére új szabály szerint biztosítja az MFB alapkezelésében lévő befektetési jegyek tőkekiegyenlítését - részletes szabályokról a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter köt megállapodást az MFB-vel
Az MFB Zrt. kockázatvállalási szabályai lazulnak: befektetési alapokon keresztüli ügyfeleket nem szükséges egyetlen kockázati csoportként kezelni
Az MFB Zrt.-nek nem kell bizonyos kollektív befektetésekben fennálló kitettségeit figyelembe vennie a hitelkockázatok számításánál
Az MFB Zrt. kisebb értékű (kevesebb mint 20 szerződés vagy 10 milliárd forint alatti) szerződésállományokat is átvehet a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti engedélyével
Kivezetésre kerül az MFB törvény 24. §-a és 1. melléklete
Az MFB törvényben lévő referenciaszövegek egységesülnek: mindenhol "MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló" lesz a megfogalmazás, a "kettőszázötven" szót "háromszáz" váltja
Elindul egy új lakásfejlesztési tőkeprogram a hazai lakáshoz jutás, energiahatékonyság, környezetvédelem és társadalmi szempontok figyelembevétele mellett

Referenciák

Egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak átfogó módosítása Munka

Összefoglaló

A mezőgazdasági idénymunka egyszerűsített foglalkoztatásban összesen 210 napig végezhető egy évben (120 nap + további 90 nap), ezzel hosszabb lett a munkavállalás lehetséges ideje ebben a formában.
Alkalmi munka keretében ugyanannál a munkáltatónál egy munkavállaló legfeljebb 5 egymást követő napon, és maximum 15 napon dolgozhat havonta.
Filmipari statiszták és szociális szövetkezetek esetén egyes egyszerűsített foglalkoztatási szabályokat nem kell alkalmazni.
Mezőgazdasági idénymunka köztehervonzata: a minimálbér 0,75%-a/nap, de a 120 napon túli további 90 napra magasabb, a minimálbér 1,125%-a/nap.
Turisztikai idénymunka köztehervonzata: a minimálbér 0,75%-a/nap.
Alkalmi munka köztehervonzata: a minimálbér 1,5%-a/nap.
Filmipari statiszta alkalmi munka köztehervonzata: a minimálbér 3%-a/nap.
A közteher mértékét mindig a munkavégzés napján hatályos minimálbér szerint kell meghatározni.
Nyugdíjszámítás alapja: mezőgazdasági, turisztikai idénymunkánál a minimálbér 2,1%-a/nap, mezőgazdasági idénymunka 120 nap felett a minimálbér 3,15%-a/nap, alkalmi munkánál 4,2%, filmipari statiszta munkánál 8,4% (minden alkalommal a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapján).
Egyszerűsített foglalkoztatási szerződés mintája frissült, pontosabb adatokkal.
Egyes változások (pl. hosszabb idénymunka, új közteher mértékek, új szerződésminta) 2026. január 1-jétől élnek.
A törvény célja, hogy rugalmasabbá és támogatottabbá tegye az idénymunka és alkalmi munka lehetőségeit, kiemelten a mezőgazdaságban.

Referenciák

Személyszállítási közszolgáltatások egységesebb szabályozása, minimum követelmények módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Az állam által szervezett személyszállítási közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát és feltételeit pontosabban meghatározták.
Az alapellátás fogalma újraszabályozva: országos, regionális és elővárosi közszolgáltatások szintjeit külön szabályzatok/rendeletek vagy a helyi önkormányzatok határozzák meg.
Új fogalmak: bevezetésre került a garantált átszállás (közösségi járatok közötti biztosított átszállási lehetőség) és a haváriahelyzet (pl. baleset, műszaki hiba miatti fennakadás).
Az alapellátás részeként minden településen menetrend szerinti, közvetlen tömegközlekedési eljutási lehetőséget kell biztosítani a járásközpontba, járásközpontból a vármegyeszékhelyre, szomszédos vármegyeszékhelyek illetve a főváros felé.
Településenként legalább napi három járat a járásközpont, és kettő a vármegyeszékhely, főváros vagy szomszédos vármegyeszékhely irányába kötelező.
Az alapellátást minden nap (azaz hétvégén is) biztosítani kell, ez új elem a korábbi szabályozáshoz képest.
A fővárosban és a megyeszékhelyek környékén, 20 km-en vagy 30 percen belüli elővárosi közlekedésre külön kivételek vonatkoznak; nem vonható össze vonat és busz, ha ezzel 50%-ot meghaladó eljutásiidő-növekedés járna.
A közlekedési menetrendek kialakításánál hangsúlyosabb a munkába, iskolába és közszolgáltatásokhoz jutás, valamint a hátrányos helyzetű térségek elérésének biztosítása.
Stratégiai szempontok: előnyben kell részesíteni a kötöttpályás közlekedést (pl. vasút) és figyelni kell a környezetvédelmi, fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontokra.
Sztrájk esetén szigorodtak a minimum szolgáltatási kötelezettségek: helyi közlekedésben legalább a járatok 66%-át, országos és elővárosi szolgáltatásban a jóváhagyott sztrájkmenetrendet kötelező biztosítani.
Bevezették a garantált átszállás elvét: menetrend szerint biztosítani kell az utas számára a megfelelő átszállási lehetőséget.
A módosítások első alkalommal a 2025/2026-os menetrendi évtől kötelezők.
A törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

Referenciák

Kormányrendeletek

A fogyatékossággal élő személyeket érintő kifejezés cseréje a jogszabályokban Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Jogszabályokban mindenhol a "fogyatékkal élő" kifejezést a "fogyatékossággal élő" kifejezés váltja fel, az Alaptörvény tizenötödik módosításával összhangban
A módosítás célja, hogy az új kifejezés emberközpontúbb és méltóságteljesebb legyen, összhangban a nemzetközi ajánlásokkal és a befogadó társadalmi normákkal
Érinti az egészségügyi szolgáltatások, az energia- és földgázellátás, a közlekedés, a szociális ellátás, a közigazgatás, az oktatás, a szakképzés és a gyermekvédelmi szabályokat, valamint több további ágazati rendeletet
A finanszírozási, szakmai, oktatási, támogatási, ügyintézési, akadálymentesítési, személyszállítási, adminisztratív, kulturális és építési jogszabályokban is az új kifejezés jelenik meg
A szakképzési jogszabályban a fejezetek címe is módosul, hogy már a "fogyatékossággal élő" megfogalmazást tükrözze
A közberuházásoknál frissült a közterület-díjmentességről szóló melléklet és azt folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell
A változások a jogszabályok egész soraiban kizárólag a megnevezést érintik, tartalmi, jogosultsági vagy ellátási feltételek nem változnak
A rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba

Referenciák

Új tőkekiegyenlítési rendszer az Eximbanknál Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Módosítások a harmadik országbeli állampolgárok beutazási és tartózkodási szabályaiban Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A vízumeljárás során harmadik országbeli állampolgároknak valós magyarországi szálláshely címet kell bejelenteniük.
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásokat immár a Rendőrség és a regionális igazgatóság is kiállíthatja bizonyos esetekben.
Vendégbefektetők tartózkodási engedélyének kiadásához a magyarországi szálláshely címét a meghatalmazott lakcíme vagy székhelye is igazolhatja, valamint ez a családtagokra is érvényes.
Fehér Kártya kiadásához vagy meghosszabbításához legalább 6 hónapon keresztül havi nettó 3000 EUR jogszerű jövedelemmel kell rendelkezni és ezt igazolni.
Kiutasításnál és visszaadásnál törekedni kell arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak minél kisebb költsége legyen.
A beutazási és tartózkodási tilalmat csak akkor törlik, ha a költségeket, bírságot vagy vámbírságot utólag befizetik, akár helyszínen bankkártyával is lehet fizetni; ha minden rendezve lett, megszűnik a tilalom.
A rendőrség köteles tájékoztatni a beutazási és tartózkodási tilalom okairól, illetve annak törlésével kapcsolatos lehetőségekről.
A munkáltatónak kötelessége a vendégmunkást az általa értett nyelven a munkaviszony megszűnésének jogkövetkezményeiről, az országelhagyás kötelezettségéről és a kapcsolódó szankciókról tájékoztatni, valamint biztosítani vagy ellenőrizni a hazaút lehetőségét.
A munkáltatót akkor is megfelelően jár el, ha igazolni tudja, hogy a vendégmunkás eltűnt, nem tudott kapcsolatba lépni vele, vagy bizonyos jogszabályban leírt okból nem történt meg a kiutazás.
Nem engedélyezett munkavégzés, illetve nem az engedélyezett helyen vagy munkakörben végzett munka esetén a tényleges munkavégzés helye szerint illetékes regionális igazgatóság jár el a közrendvédelmi bírság ügyében.
A tartózkodási engedély iránti kérelmet legfeljebb 90 nappal a tartózkodás tervezett kezdete, illetve hosszabbításnál az érvényesség lejárta előtt lehet benyújtani.
További pontosítások történtek a szabályozásban: módosult néhány jogszabályi hivatkozás, pontosabbá váltak a fogalmak és eljárási szövegek.
Az új szabályok egy része 2025. július 15-én, másik része augusztus 1-jén lép hatályba.

Referenciák

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

Ezüst emlékérme kibocsátása az ügyvédi kamarák 150 éves évfordulójára Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Emlékérme kibocsátása a területi ügyvédi kamarák 150. évfordulójára Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Telephely biztonsági tanúsítványok díjainak szabályozása Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

A Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetési szabályainak módosítása 2025-re Pénzügyek

Összefoglaló

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. évi költségvetési előirányzataihoz kapcsolódó feladattervek pontosítása, új szabályok bevezetése.
Átdolgozták az állami támogatások kategóriáit: részletesen meghatározták, hogy mely költségvetési sorok alapján milyen típusú támogatások (pl. csekély összegű, közszolgáltatási, regionális beruházási, KKV-k, képzési, kulturális, sport, helyi infrastruktúra) nyújthatók.
Az 1. melléklet – a támogatási előirányzatokat és azok felhasználási részleteit tartalmazó táblázat – teljes egészében módosult.
Pontosan meghatározták, hogy a 2025-ös szabályokat a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Támogatási célok többek között: miniszterelnöki protokoll, kormányzati kommunikáció, egyéb szakmai feladatok (pl. adat-hozzáférhetetlenné tétel), társadalmi kapcsolatok, civil szervezetek támogatása, kiemelt állami és sportesemények finanszírozása, kormányzati szakpolitika, tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó társaságok támogatása.
A támogatásokat már megkezdett (vagy utólagosan teljesített, de feltételeknek megfelelő) tevékenységekre is ki lehet fizetni.
Pontatlan vagy elavult szövegrészeket több helyen pontosítottak, intézményi megnevezések frissültek (pl. fordítóiroda helyett MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont).
Több pont, alcím, feladat és szövegrész hatályát vesztette a rendeletből, leegyszerűsítve ezzel az előírásokat.
A módosítások célja az Európai Unió támogatási szabályainak megfelelés biztosítása.
A rendelet a kihirdetése utáni napon életbe lép.