A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, és általa alapított alapítvány nem végezhet befektetési vagy vagyonkezelési tevékenységet.
A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál forint- és devizaszámlákat vezet, ezek speciális kezelési szabályokat kapnak.
A pénzügyi közvetítőrendszer szabályainak megsértése esetén az MNB egymás után időben növekvő összegű bírságokat szabhat ki, melyek 2 millió Ft-tól 100 millió Ft-ig terjedhetnek.
A Monetáris Tanács tagjainak számára és összetételére szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A Magyar Nemzeti Banknak legalább 2, legfeljebb 4 alelnöke lehet, személyüket a miniszterelnök javasolja a köztársasági elnök számára.
Bővül az MNB statisztikai adatgyűjtési kötelezettsége: a hivatalos statisztikai szolgálatoktól és más forrásoktól egyedi azonosításra alkalmas (de nem teljes körűen személyazonosító) adatokat is kérhet.
Az MNB ellenőrzi a fizetési terminálok, bankautomaták és lakossági banki szolgáltatások akadálymentességi követelményeit.
Az MNB részt vesz az egységes európai hozzáférési pont (ESAP) kialakításában, központi szerepet tölt be a pénzügyi és tőkepiaci információkhoz való hozzáférés biztosításában.
Az MNB szigorúan előírja pénzügyi szolgáltatók számára az adatszolgáltatást, és bővül a kért dokumentumok és kimutatások köre.
Az engedélyezési eljárásokban már elfogadják az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített elektronikus másolatokat is.
Az MNB által felügyelt szervezetek gyakoriságára (átfogó vizsgálatok) pontosabb, tevékenység-típusonként eltérő előírások születnek (pl. hitelintézeteknél legalább 3 évente átfogó vizsgálat).
Befektetési vállalkozások tekintetében újfajta bevételi meghatározás (nettó árbevétel figyelembe vételével) lép érvénybe.
Az MNB piacfelügyeleti eljárást indíthat több új szolgáltatási körben is, például kriptoeszköz-szolgáltatás vagy bizalmi vagyonkezelői tevékenység esetén is.
Az MNB felelőssége korlátozott arra az esetre, ha elektronikus adat zárolása technikai okokból más, nem érintett adatot is hozzáférhetetlenné tenne.
Az MNB köteles az Európai Bankhatóság, illetve más uniós hatóságok részére szélesebb körű információt szolgáltatni (például harmadik országbeli bankfiókokról).
Kiterjesztik a felügyeleti kollégium felállítási kötelezettségét: már akkor is létre kell hozni, ha minden leányvállalat harmadik országban székel, amennyiben ott megfelelő titoktartási szabályok vannak.
Az MNB vezeti a kincstári számlákat, azok egyenlegei után piaci, de legfeljebb jegybanki alapkamatot fizet a költségvetésnek.
A módosított alapítványokra és tevékenységekre vonatkozó szigorításokat csak a törvény hatálybalépése után létrejött alapítványokra kell alkalmazni, a korábbiakra nem.
A változások összhangban vannak az uniós előírásokkal: különösen az egységes európai hozzáférési pont és pénzügyi adatszolgáltatás területén.