Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Következő szám

Előző szám

Archívum

Következő szám

Hivatalos Értesítő 25. évi 040. szám

Kiadás dátuma: 2025.08.28 20:26:34

Utasítások

A Belügyminisztérium beszerzési és közbeszerzési szabályainak teljes átalakítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A Belügyminisztérium új, részletes beszerzési szabályzatot vezet be, amely minden BM szervezeti egységre kötelező.
A szabályzat pontosan meghatározza, mikor, hogyan és mely szervezeti egységek folytathatnak le beszerzési és közbeszerzési eljárásokat.
Külön szabályok vonatkoznak a hazai, európai uniós, védelmi, informatikai, kommunikációs és képzési beszerzésekre.
A beszerzési és közbeszerzési tervek elkészítésének, módosításának és jóváhagyásának folyamata részletesen szabályozott, minden tervet elektronikusan kell rögzíteni és legalább 5 évig megőrizni.
A portálokhoz (KEF, DKÜ, VBÜ, NKoH, NKE, Utaztatási Portál, EKR) kapcsolódó adminisztrációs és jogosultságkezelési feladatok szervezeti egységekhez kerülnek, minden hozzáférés, módosítás és megszüntetés írásban történik.
A közbeszerzési és beszerzési eljárásokban résztvevők (döntéshozó, bírálóbizottság, egyszemélyi bíráló, szakértő, megfigyelő) feladatai, kijelölése, felelősségi rendje és összeférhetetlenségi nyilatkozatai részletesen szabályozottak.
Minden eljárásban kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozat, a nyilatkozatok megtételének, kivizsgálásának és következményeinek folyamata pontosan le van írva.
A szerződéskötés, szerződésmódosítás, megrendelés, szerződésszegés, iratmegőrzés és jogorvoslat szabályai egységesek, minden dokumentumot elektronikusan kell kezelni.
Az egyéb beszerzésekre külön szabályok vonatkoznak, például legalább három független ajánlatot kell bekérni, kivételek pontosan meghatározva.
A BM belső ellenőrzése minden beszerzési és közbeszerzési eljárásra kiterjed.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonására és eljárására átmeneti szabályok lépnek életbe.
A korábbi, 21/2022. (XII. 16.) BM utasítás hatályát veszti, az új szabályzat azonnal alkalmazandó minden új és meglévő szerződésre, kivéve a már lezárt eljárásokat.
A szabályzat mellékletei (fedezetigazolás, nyilatkozatok, tervek, adatlapok, felelősségi rendek) kötelezően alkalmazandók minden eljárásban.

Referenciák

Az Energiaügyi Minisztérium iratkezelési szabályainak módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új, részletes iratkezelési szabályzat lép életbe az Energiaügyi Minisztériumban, amely meghatározza a nem minősített iratok kezelésének, tárolásának és selejtezésének rendjét.
A szabályzat csak a minisztérium hivatali szervezetére vonatkozik, a minősített adatokra külön szabályok érvényesek.
Az iratkezelés vegyes rendszerben történik: papíralapú és elektronikus iratok egyaránt kezelhetők, a Poszeidon és RZS rendszerek használatával.
Részletesen szabályozzák az iratok átvételét, bontását, érkeztetését, iktatását, továbbítását, irattárazását, selejtezését és levéltárba adását.
Az iratkezelési jogosultságokat, hozzáféréseket, helyettesítéseket és adatbiztonsági követelményeket naprakészen kell tartani.
Az iratkezelési szoftverek (Poszeidon, RZS) használata kötelező, ezekben minden művelet naplózásra kerül.
Az iratokhoz való hozzáférés csak munkaköri feladat ellátásához vagy vezetői engedéllyel lehetséges.
Az iratok selejtezését, megsemmisítését, levéltárba adását, valamint a rendkívüli események kezelését részletesen szabályozzák.
Az irattári tervet és az irattári tételeket részletesen meghatározták, külön jelölve a selejtezhető, nem selejtezhető és levéltárba adandó iratokat.
Az új szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi, 18/2024. (XII. 19.) EM utasítás hatályát veszti.
Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során több, más jogszabályt is figyelembe kell venni (pl. köziratokról szóló törvény, információszabadság, kiberbiztonság, digitális állam, postai szolgáltatások, stb.).
Pontosították, hogy az energetikával, uniós fejlesztésekkel, nyilvántartásokkal, okmányokkal és közlekedési ügyekkel kapcsolatos iratokat mennyi ideig kell megőrizni.
Az energetikával kapcsolatos iratokat 5-15 évig, egyes fejlesztési programok dokumentumait 2027.12.31-ig vagy az utolsó kifizetés után 5 évig kell megőrizni.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartási alapiratokat, például személyi igazolvány adatlapokat, lakcímbejelentő lapokat 65 évig kell megőrizni.
Az okmányirodai, útlevéllel, magyarigazolvánnyal, közúti közlekedéssel kapcsolatos iratok megőrzési ideje 1-15 év között változik, típustól függően.
A GDPR és Infotv. szerinti tájékoztatásokkal kapcsolatos iratokat 5 évig kell megőrizni.
A közúti közlekedési nyilvántartások, vezetői engedélyek, gépjármű-nyilvántartások egyes alapiratait 10 évig, egyes kartonrendszereket határozatlan ideig kell megőrizni.
Felhasználó-támogatási, arcképelemzési, tanúsítványkezelési iratok megőrzési ideje 3-15 év között változik.
A szabályzat részletesen meghatározza minden ügytípushoz tartozó irat pontos megőrzési idejét.

Referenciák

GVH közszolgálati és reprezentációs szabályok módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Informatikai szabályzat visszavonása a Magyar Államkincstárnál Technológia és adatok

Összefoglaló

Referenciák

Az Országos Bírósági Hivatal szervezeti szabályzatának módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az Elnöki Kabinet feladatai bővülnek: az OBH elnökének közvetlen irányításával szervezi és koordinálja az Országos Bírói Tanács (OBT) és az OBH közötti kapcsolattartást, továbbítja az OBT-nek az OBH elnökének döntéseit, amelyekhez az OBT egyetértési jogot gyakorol
A Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztály feladatai pontosításra kerülnek: segíti a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének ellenőrzését, részt vesz az OBH elnökének OBT ülésekre való felkészítésében és a féléves tájékoztató elkészítésében
Az Országos Nyilvántartási és Ügyfélkapcsolati Osztály új feladatokat kap: figyeli a központi e-szolgáltatások visszajelzéseit, fejlesztéseket készít elő, adatkezelési és adatszolgáltatási tevékenységet végez, felügyeli az Országos Nyilvántartási Irodát, kezeli több országos nyilvántartást (pl. hirdetményi kézbesítések, gondnokoltak, civil szervezetek, meghatalmazások, szakértők, eseti gondnokok/gyámok)
Az Országos Nyilvántartási Iroda ügyfélszolgálati feladatokat lát el az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban
A Gépjármű Üzemeltetési Osztály feladatai pontosításra kerülnek: szervezi és működteti az OBH gépjárműparkját, parkolási helyeket oszt el, részt vesz gépjárműeladásokban és -beszerzésekben
A Büntetőjogi jogszabály-véleményezési Osztály feladatai részletesen meghatározásra kerülnek: jogszabálytervezetek véleményezése, javaslatok készítése, jogi vélemények kidolgozása, bírói hálózat kiépítése, jogszabályváltozások kommunikációja, elektronikus eljárások fejlesztése és nyilvántartása, külföldi megoldások elemzése
Új Civilisztikai jogi jogszabály-véleményezési Osztály létrejön: polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi, végrehajtási és adósságrendezési jogszabálytervezetek véleményezése, javaslatok készítése, bírói hálózat kiépítése, jogszabályváltozások kommunikációja, elektronikus eljárások fejlesztése és nyilvántartása, külföldi megoldások elemzése
A Jogi Képviseleti Osztály új feladatot kap: koordinálja és ellenőrzi az OBT által a bíróságok igazgatásával kapcsolatos dokumentumok, információk és adatok megismerésére irányuló megkeresések teljesítését
Az SZMSZ 4. és 7. melléklete módosul, új mellékletek lépnek a helyükbe
Több szövegmódosítás történik: szervezeti egységek elnevezései változnak, feladatkörök pontosításra kerülnek (pl. Informatikai Főosztály, Gondnoksági Osztály)
Több korábbi szabály, feladat és szövegrész hatályát veszti, főként az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok, szervezeti egységek feladatkörei és elnevezései
A módosítások 2025. szeptember 1-jén lépnek hatályba

Referenciák

Közlemények

Miniszteri Elismerő Oklevél adományozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítése Közigazgatás és jog