Közlöny Értelmező

A helyi közösségek önazonosságának védelme, helyi kontroll a betelepülés felett Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A települések önazonosságához való jog mostantól alkotmányos védelmet élvez.
• Az önkormányzatok új jogi eszközöket kapnak a helyi közösség értékeinek, hagyományainak és társadalmi rendjének megőrzésére.
• Az önkormányzatok helyi rendelettel szabályozhatják, hogy kik és milyen feltételek mellett költözhetnek be a településre.
• Az önkormányzat elővásárlási jogot biztosíthat ingatlanok értékesítésekor, így előnyt kap az önkormányzat, telekhatáros tulajdonos vagy helyi lakos az ingatlanvásárlásnál a kívülről jövőkkel szemben.
• A helyi lakosok, ingatlantulajdonosok előnyt élveznek ingatlanszerzésnél, ha legalább öt éve tart a jogcímük.
• Az önkormányzat megtilthatja vagy feltételhez kötheti a lakcím létesítését a betelepülőknek, például előzetes feltételek vagy közösségi kötelezettségvállalás teljesítéséhez köthetik.
• Bevezethető betelepülési hozzájárulási díj.
• Különféle mentességek vannak, például ha a betelepülő hozzátartozója már helyben lakik vagy ingatlanja van, illetve ha a betelepülés munkavégzés vagy tanulás miatt történik.
• Az önkormányzat saját hatáskörben dönthet a szabályok részleteiről, mentességekről, feltételekről és alkalmazásuk területéről.
• Jogellenes betelepülés esetén az ingatlanszerzés semmis, törölhető a lakcím, és bírság szabható ki.
• A korlátozás nem vonatkozik automatikus jogcímen, jogszabályból eredő, végrehajtással, hagyatékkal összefüggő ingatlanszerzésekre.
• A törvény visszamenőleges hatálya nincs, a korábban indult ügyeket nem érinti.
• A döntéshozatalban a méltányosság is mérlegelhető, külön indokolt esetben engedélyezhető a betelepülés.
• A közösségi érdek előnyt élvezhet az egyéni jogokkal szemben, de a korlátozásoknak arányosnak és indokoltnak kell lenniük.
• A törvény 2025. július 1-től hatályos.

Referenciák

• Alaptörvény (tizenötödik módosítás)
• 2011. évi CLXXXIX. törvény (új önkormányzati törvény)

Minősített adatok védelmének, TEMPEST védelemnek és kábítószer-információs szabályoknak a szigorítása, SIS-nyilvántartások módosítása Biztonság

Összefoglaló

• Új TEMPEST védelmi követelmények kerültek bevezetésre a minősített adatok védelmében – különösen a 'Bizalmas!' vagy magasabb, illetve 'Titkos!' és 'Szigorúan titkos!' nemzeti minősített adatokra az adminisztratív zóna határától legfeljebb 8 méterre elhelyezkedő rendszerekben
• Ezeknek a rendszereknek kötelező a vezetett és elektromágneses kisugárzás elleni védelem megvalósítása a meghatározott műszaki előírások szerint
• Ha a legmagasabb szintű TEMPEST védelmet nem lehetséges biztosítani, a szükséges intézkedéseket helyszíni szemle után a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állapítja meg
• Törölték a szabályozásból bizonyos korábbi előírásokat, így változott a 'Titkos!' és 'Szigorúan titkos!' adatokat kezelő rendszerek minősített adatok védelmével kapcsolatos követelményrendszere
• A magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központtal kapcsolatos kormányrendeletből törölték az 'új pszichoaktív szerek'-re vonatkozó adatgyűjtési kötelezettségre utaló részeket
• A Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) kapcsolódó rendeletek mellékleteit módosították: a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket ('tudatmódosító anyaggal visszaélés') külön sorként rögzítik, és a 'visszaélés' szó pontosított formában ('2025. június 15-ét megelőzően') jelenik meg
• Az új szabályok már az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak is megfelelnek
• A módosítások a kihirdetés másnapján lépnek hatályba

Referenciák

• 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet
• 2009. évi CLV. törvény
• Alaptörvény
• 2012. évi CLXXXI. törvény
• 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet
• 564/2021. (X. 4.) Korm. rendelet
• 565/2021. (X. 4.) Korm. rendelet
• 2013/488/EU tanácsi határozat
• 2015/444/EU bizottsági határozat

Új szabályok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben Pénzügyek

Összefoglaló

• A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szolgáltatóknak részletesebb, szigorúbb szabályokat kell alkalmazniuk a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére.
• Új minimumkövetelmények a pénzügyi és vagyoni korlátozó (szankciós) intézkedések végrehajtására szolgáló szűrőrendszereknél: minden szolgáltatónak ilyen rendszert kell működtetni.
• Kriptoeszköz-szolgáltatóknak speciális intézkedéseket kell alkalmazniuk a saját tárhelyes címek ellenőrzésére és a kapcsolódó kockázatok csökkentésére.
• Az ügyfél-átvilágítás és a tényleges tulajdonos azonosítása részletesebb, szigorúan dokumentálandó eljárásokhoz kötött; a szolgáltató belső szabályzatába kell ezeket beépíteni.
• Fokozott ügyfél-átvilágítást ír elő többek közt magas kockázatú nonprofit szervezeteknél, jelentős készpénzforgalmat bonyolító cégek esetén, bonyolult tulajdonosi struktúráknál, magas készpénzmozgásoknál.
• Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás csak szigorú küszöbértékekhez és feltételekhez köthető, ennek belső szabályozása kötelező.
• Újdonság, hogy az ügyfélismereti kérdőíven kifejezetten rákérdeznek a 30 millió forintot meghaladó ügyletekre, készpénzmozgás részleteire, csatornára, székhelyhasználatra, kriptoeszköz-műveletekre is.
• Privátbanki vagy jelentős készpénzmozgással vagy bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos új üzleti kapcsolat létesítéséhez mindig felelős vezető döntése kell.
• Új, részletes szabályok a kiemelt közszereplői (PEP) ellenőrzésre: alacsony kockázatnál évente, magasabb kockázatnál negyedévente kötelező az ügyfél és a tényleges tulajdonos PEP státuszának vizsgálata.
• Automatikus szűrőrendszer bevezetése kötelező, ha az ügyfelek száma meghaladja az ötvenezret pénzforgalmi vagy kriptoeszköz-szolgáltatóknál, szankciós szűrőrendszer esetén elég ezer ügyfél.
• A szűrőrendszereknek valós idejű monitoringot kell tudniuk, illetve hibamentesen kell működniük – a technikai, szervezeti elvárások szigorodnak.
• A szolgáltatóknak évente naprakésszé kell tenniük a kockázatértékelésüket, és belső szabályzataikat is igazítaniuk kell az új előírásokhoz.
• Új visszaélés-bejelentési rendszer: névtelenül is lehet jogsértést bejelenteni, melyet a szolgáltatónak 30 napon belül ki kell vizsgálnia.
• Új szabály az ügylet felfüggesztésekor: a szolgáltatónak a belső szabályzatban rögzítenie kell a kötelezettségeket, a kommunikáció nem utalhat a felfüggesztés tényére és okára.
• Minden pénzmosás-megelőzési vagy szankciós szűrőrendszer működését a Magyar Nemzeti Bank kérésére bizonyítani kell.
• Pénzügyeknél rendszeres, kötelező munkatársi képzéseket kell tartani, a munkatárs csak sikeres vizsga után dolgozhat ezen a területen.
• A külső ellenőrzési funkciókra új, részletes szakmai és összeférhetetlenségi követelmények léptek életbe. Külső ellenőrzésre kötelező például, ha az ügyfelek átlagos száma eléri a 100 ezret és az éves kockázati jelzések száma a 10 ezret.
• A jelen rendelet 2025. július 1-jén lép hatályba, de néhány szakasza (pl. ügyfélkérdőív, PEP-ellenőrzés) csak 2025. szeptember 1-jén, illetve december 31-én.
• Hatályát veszti a pénzmosás-megelőzés végrehajtásáról szóló 30/2024. (VI. 24.) MNB rendelet.

Referenciák

• 2017. évi LIII. törvény
• 2017. évi LII. törvény
• 2013. évi CXXXIX. törvény
• 29/2024. (VI. 24.) MNB rendelet
• Európai Unió releváns jogi aktusai
• ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai
• 2016/679 EU (GDPR rendelet)

Azonnali átutalás és számlaazonosítás szabályainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

• A qvik azonnali átutalási szolgáltatás szabályai pontosításra kerültek az elterjedés elősegítéséért.
• A fizetési számla azonosítására használható másodlagos azonosítók köre bővült, például EGT-országkódos mobiltelefonszám, email cím, adóazonosító jel vagy adószám is megadható.
• A másodlagos számlaazonosítók hozzárendelésének lehetősége egyszerűsödött: ez mostantól nemcsak a számlavezetőnél, hanem bejelentés útján is lehetséges.
• A pénzforgalmi szolgáltatóknak évente tájékoztatni kell a számlatulajdonosokat arról, hogy van-e másodlagos számlaazonosító hozzárendelve, és fel kell hívniuk figyelmet az érvényesség ellenőrzésére.
• Nem fogyasztó ügyfelek esetén bizonyos feltételektől el lehet térni a felek megállapodásával.
• Több pénznemben vezetett számlák esetén a szolgáltatónak meg kell határoznia az elsődleges pénznemet, és konverzió nélküli tranzakciókat azonos pénznemként kell kezelni.
• Az azonnali átutalásokat nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a mobil eszközökön kínált készpénz-helyettesítő fizetési eszközök ügyfélbarátok legyenek.
• A pénzforgalmi rendelet szövegében több pontosítás történt: például több pénznemre, többféle azonosítóra vonatkozóan.
• Eltávolításra kerültek egyes adatellenőrzések, illetve a nem működő pontok a rendeletből.
• A változások túlnyomó többsége 2025. július 1-jén, néhány 2025. október 1-jén, illetve 2026. január 31-én lép hatályba.

Referenciák

• 2013. évi CXXXIX. törvény
• 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet
• 65/2023. (XII. 15.) MNB rendelet

Földhasználati adatszolgáltatási díjak emelése és elektronikus eljárási szabályok módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az ingatlan-nyilvántartásban új elektronikus rendszer kerül bevezetésre, amely gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé
• A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás díját 800 Ft-ról 1000 Ft-ra emelték
• A földhasználati összesítő másolat díja 4000 Ft-ról 5200 Ft-ra nőtt
• A díjak befizetésére bankkártyával vagy elektronikus átutalással is van lehetőség
• Az adatszolgáltatás díjainak elosztását részletesen szabályozták személyes és elektronikus ügyintézés esetén is (megadott százalékos arányokkal a különböző hivatalok között)
• A díjbevételek átutalása minden hónap 10. és 25. napján történik az érintett szervek számláira
• Megszűnik a korábbi 5. §, illetve módosul és pontosításra kerül több hivatkozott szövegrész
• Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal számlaszáma külön mellékletben meghatározásra került

Referenciák

• 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet
• 2013. évi CXXII. törvény
• 2013. évi CCXII. törvény

Földvédelmi és földminősítési eljárási díjak emelése, elektronikus ügyintézés Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A földvédelmi és földminősítési hatósági eljárások díjai jelentősen emelkednek, például 30 000 forint helyett 39 000 forint, 7 000 helyett 9 100 forint, 58 000 helyett 75 400 forint, 98 000 helyett 127 400 forint, 1 000 helyett 1 300 forint és más tételnövekedések
• Az igazgatási szolgáltatási díjak bankkártyával is fizethetők az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben
• A díjak elosztására és átutalására új időpontok és technikai szabályok lépnek életbe
• A visszatérítés szabályai módosulnak: ha a bankszámlaszámot nem adja meg az ügyfél időben, visszatérítés arra a számlára történik, ahonnan a befizetés érkezett
• Új mellékletek tartalmazzák a kormányhivatalok számlaszámait
• Az új díjtételek és szabályok többlépcsős digitális átállás részei, egyszerűsítik az ügyintézést és csökkentik az átfutási időt

Referenciák

• 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet
• 2007. évi CXXIX. törvény

Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása Pénzügyek

Összefoglaló

• 2025–2027 között támogatási program indul a minimálbér-emelés miatt megnövekedett szociális hozzájárulási adóterhek kompenzálására a munkáltatók számára
• A támogatás átmenetileg vissza nem térítendő: a munkáltatók a mindenkori aktuális minimálbérhez képest az előző év minimálbéréhez tartozó hozzájárulási adót kell, hogy megfizessék
• 2025-ben a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó helyett a 2024. évi minimálbérhez tartozó szociális hozzájárulási adót fizetik
• 2026-ban a 2026. évi helyett a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó adót fizetik
• 2027-ben a 2027. évi helyett a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó adót fizetik
• A program teljes költségvetési kerete legfeljebb 37,4 milliárd forint lehet
• 2025-ben maximum 1,6 milliárd forint többletforrás biztosítható a támogatásra
• 2026-ban maximum 13,5 milliárd, 2027-ben maximum 12,3 milliárd forintot fordíthatnak a program céljaira
• A Nemzetgazdasági Minisztérium felel a program irányításáért, koordinációjáért, forrás biztosításáért és végrehajtásáért
• A program kezelője a Magyar Államkincstár lesz, személyi és dologi költségeik fedezetét külön támogatás biztosítja

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény
• 2024. évi XC. törvény

Állami ingatlanok ingyenes átadása egyházi fenntartóknak szociális és gyermekvédelmi ellátáshoz Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Több állami tulajdonú ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jog kerül térítésmentesen, könyv szerinti értéken egyházi fenntartók tulajdonába
• Az átadás elsősorban szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekhez kapcsolódik
• Az átadást szerződésben rögzítik, amely tartalmazza a szükséges jogi kötelezettségeket is
• A Szombathely 11323/2 hrsz. kiemelten védett régészeti lelőhely és a Tab 422 hrsz. műemlék esetén a vevőnek minden ágazati védettségi előírást teljesítenie kell
• Az átadási folyamatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is közreműködik
• A tulajdonosváltás végrehajtását a nemzetgazdasági miniszternek és a belügyminiszternek kell megtennie 90 napon belül

Referenciák

• 2020. évi XXVIII. törvény

A biztosítási igazolvány megszüntetése és elektronikus nyilvántartás bevezetése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Megszűnik a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolvány
• A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatok elektronikus nyilvántartásba kerülnek
• Az ehhez szükséges fejlesztésre 198 millió forintot biztosítanak az egészségbiztosítási alapból, 90 millió forintot a Magyar Államkincstár részére egyszeri támogatásként
• A rendszer működtetésére 2026-tól kezdve évi 41,75 millió forintot különítenek el az egészségbiztosítási alapból

Referenciák

• 2024. évi XC. törvény