Közlöny Értelmező

Egyszeri januári rezsistop: 30%-os kedvezmény a fűtési költségekre Környezet és energia

Összefoglaló

• 2026 januárjában minden magyar család egyszeri, 30%-os kedvezményt kap a fűtési költségekre (gáz, távhő, áram) a rendkívüli hideg miatt.
• A kedvezmény minden lakossági fogyasztóra vonatkozik, fűtési és számlázási módtól függetlenül.
• A támogatás összege országosan 55 milliárd forint.
• A kedvezmény a januári fogyasztásra jár, a számlákban automatikusan érvényesítik.
• Előre fizető mérővel rendelkező fogyasztók egyszeri 7000 forint támogatást kapnak március 31-ig.
• A kedvezmény nem jár azoknak, akik átalánydíjat fizetnek gázfogyasztásra gázmérő nélkül.
• A társasházak és lakásszövetkezetek esetén a kedvezmény mértékét a lakások száma alapján számítják.
• A fogyasztók 2026. április 30-ig választhatnak, hogy a gáz helyett inkább áram kedvezményt kérnek.
• A távhőszolgáltatók a januári hőfelhasználás alapdíj nélküli részét 30%-kal csökkentik.
• A kedvezményről minden érintett írásos tájékoztatást kap legkésőbb február 15-ig (távhő esetén február 20-ig).
• A támogatás adómentes, nem kell utána személyi jövedelemadót fizetni.
• Az energiaellátókra 2026-ban új, egyszeri különadó vonatkozik: az adóalap 0,5%-a, de legfeljebb a 2024-es jövedelemadó-alap 50%-a.
• A különadó a 2024-es árbevétel alapján számítandó, és 2026 harmadik hónapjának végéig kell befizetni.
• A kedvezmények miatti bevételkiesést az állam megtéríti az energiaszolgáltatóknak.

Referenciák

• Alaptörvény
• 2021. évi XCIII. törvény
• 2022. évi XLII. törvény
• 1995. évi CXVII. törvény
• 2011. évi CXCIV. törvény
• 2005. évi XVIII. törvény
• 2007. évi LXXXVI. törvény
• 2008. évi XL. törvény
• 2008. évi LXVII. törvény
• 2013. évi LIV. törvény

BÁSZNA Gabona Zrt. felszámolásának kiemelt jelentőségűvé minősítése Pénzügyek

Összefoglaló

• A BÁSZNA Gabona Zrt. felszámolási eljárását stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítették
• A felszámolási eljárás során speciális szabályokat kell alkalmazni, amelyek a kiemelt jelentőségű eljárásokra vonatkoznak
• A döntés célja a társaság adósságainak rendezése és a hitelezőkkel való megegyezés elősegítése

Referenciák

• 1991. évi XLIX. törvény
• Alaptörvény

Kiemelt beruházási szabályok kőolaj-, üzemanyag- és energiaellátás terén veszélyhelyzetben Környezet és energia

Összefoglaló

• A kőolaj-, üzemanyag- és energiaellátásbiztonságot támogató építési beruházások kiemelt beruházássá nyilváníthatók veszélyhelyzet idején
• Az ilyen beruházásokhoz kapcsolódó közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségű üggyé minősíthetők
• A kiemelt státusz akkor is adható, ha a beruházás nem kap uniós vagy központi költségvetési támogatást
• A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény idevonatkozó szabályait eltérően kell alkalmazni veszélyhelyzet idején

Referenciák

• 2023. évi C. törvény

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás szabályainak módosítása veszélyhelyzetben Pénzügyek

Összefoglaló

• A szolidaritási hozzájárulás célja a nehezebb helyzetű önkormányzatok támogatása, fizetése kötelező
• Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem sérti az önkormányzati jogokat
• A 2023–2025. évi szolidaritási hozzájárulás pontos összegeit mellékletek tartalmazzák, például Budapest 2024-ben 75 543 554 449 forintot fizet
• A 2023–2025. években esedékes, de még meg nem fizetett hozzájárulásokat a 2026. évi költségvetési törvény szabályai szerint kell beszedni
• A szolidaritási hozzájárulás beszedése nem minősül hatósági aktusnak, ellene nem lehet pert indítani vagy jogvédelmet kérni
• A már teljesített hozzájárulásokat beszámítják az előírt összegbe
• A rendelet a kihirdetés utáni napon lép hatályba
• A folyamatban lévő bírósági pereket megszüntetik, a perköltséget az állam fizeti
• Ha az önkormányzat 2025-ből fennmaradt tartozását nem fizeti ki 15 napon belül, azt a Magyar Államkincstár hatósági átutalással besedi

Referenciák

• Alaptörvény
• 2021. évi XCIII. törvény
• 2022. évi XLII. törvény
• 2011. évi CXCV. törvény
• 2017. évi I. törvény
• 2022. évi XXV. törvény
• 2023. évi LV. törvény
• 2024. évi XC. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

A befektetési arannyal folytatott kereskedelem új engedélyezési és ellenőrzési szabályai Pénzügyek

Összefoglaló

• A befektetési arannyal kereskedni csak SZTFH engedéllyel lehet, amelyet kérelemre adnak ki
• Az engedély 7 évig érvényes
• A kérelmezőnek legalább 150 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie
• Legalább két gazdaságtudományi végzettségű munkavállalót és egy ékszerbecsüst kell alkalmazni
• Legalább egy vezetőnek 3 év pénzügyi vagy aranykereskedelmi vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie
• Csak olyan cégek kaphatnak engedélyt, ahol felügyelőbizottság működik
• A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy nincs köztartozása, vezetői büntetlen előéletűek, és nincs kizáró ok
• Az üzletnek megfelelő mechanikai-fizikai védelemmel kell rendelkeznie
• A befektetési arany beszerzését igazolt, ellenőrizhető üzleti kapcsolaton keresztül kell biztosítani
• A kereskedelemhez szükséges dokumentumokat, végzettségeket, szerződéseket igazolni kell
• Új üzlet nyitásához külön engedély szükséges
• A befektetési arany csak hitelesített mérlegen mérhető le, súlypótló eszköz tilos
• Az engedélyesnek magyar nyelvű honlapot kell működtetnie, ahol minden fontos információt közzétesz (árak, feltételek, engedélyszám, panaszkezelés stb.)
• Az üzletben is elérhetővé kell tenni a fő információkat magyarul
• A változásokat (pl. vezetőváltás, feltételek változása) 15 napon belül be kell jelenteni a hatóságnak
• A hatóság részletes nyilvántartást vezet az engedélyesekről, engedélyek állapotáról, szankciókról, befizetett díjakról
• A vásárlók könyve kötelező, amelyet a hatóság hitelesít, és 3 évre visszamenőleg ellenőrizhető
• A készleten tartott és értékesített befektetési aranyról naprakész nyilvántartást kell vezetni, negyedévente adatot kell szolgáltatni a hatóságnak
• A hatóság évente, illetve szükség esetén rendkívüli vagy utóellenőrzést végezhet, akár helyszínen is
• A rendelet 2026. február 8-án lép hatályba

Referenciák

• 2005. évi CLXIV. törvény
• 2021. évi XXXII. törvény
• 2017. évi LIII. törvény

Népszavazási kérdés hitelesítésének megtagadása vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséről Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 10/2025. számú határozatát.
• A Kúria megtagadta annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amely a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozatainak rendszeres, kötelező, hatósági nyilvántartásokkal való összevetéséről szólt.
• A döntés indoka: a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mert nem világos, hogy pontosan milyen típusú hatósági nyilvántartásokra vonatkozik (közhiteles vagy nem közhiteles).
• A Kúria eltért korábbi, hasonló ügyekben hozott döntéseitől, mert az Alkotmánybíróság új iránymutatást adott.
• A jövőben a Kúria már nem hivatkozhat kötelezően a korábbi, hasonló tartalmú határozataira ebben a kérdésben.
• A népszavazási kérdés csak akkor lenne hitelesíthető, ha pontosan meghatározná, milyen nyilvántartásokról van szó.
• A döntés szerint a választópolgárok számára nem egyértelmű, mire vonatkozna a népszavazás, ezért a kérdés nem kerülhet szavazásra.
• A közigazgatási nemperes eljárás 10.000 forintos illetéke az állam terhén marad.
• A döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Referenciák

• Alaptörvény
• 2013. évi CCXXXVIII. törvény
• 2017. évi I. törvény
• 2016. évi CXXX. törvény
• 2011. évi CLXI. törvény
• 1990. évi XCIII. törvény
• 29/2012. (V. 25.) AB határozat
• 7/2025. (VII. 24.) AB határozat

Magyar állampolgárság visszavonása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Mikasinovic Biljana magyar állampolgárságát visszavonták
• Visszavonás oka: az állampolgár jogszabályok megszegésével szerezte az állampolgárságot

Referenciák

• Alaptörvény
• 1993. évi LV. törvény

Magyar állampolgárság visszavonása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Horbász István magyar állampolgárságát visszavonták
• Visszavonás oka: az állampolgár jogszabályok megszegésével szerezte az állampolgárságot

Referenciák

• Alaptörvény
• 1993. évi LV. törvény

Januári rezsitöbblet átvállalása és új egyszeri adó bevezetése energiaellátókra Pénzügyek

Összefoglaló

• A központi költségvetésben új alcím jön létre 'Januári rezsitöbblet átvállalása' néven az Energiaügyi Minisztériumnál
• 55 milliárd forintot csoportosítanak át egyszeri jelleggel erre a célra
• 30 milliárd forintot a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából, 25 milliárd forintot a Központi Maradványelszámolási Alapból vonnak el
• A fel nem használt támogatást vissza kell fizetni
• 2026-ra új, egyszeri adót vezetnek be az energiaellátók számára
• Az új adót a 2024. évi árbevétel és nyereség alapján kell megfizetniük az energiaellátóknak

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

Kézilabda Négyes Döntőhöz kapcsolódó adómentesség és közlekedési kedvezmények Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• A 2026. évi EHF Női Kézilabda Bajnokok Ligája Négyes Döntő szervezésében részt vevő szervezeteknek adható adómentesség legfeljebb 396 millió forint lehet
• A rendezvényhez kapcsolódóan kijelölt járművek jogosultak lesznek autóbusz-forgalmi sáv használatára
• A jogosult járművek speciális öntapadó matricát kapnak, amelyet elöl és hátul kell elhelyezni
• A matrica mérete: szélvédőn 10x10 cm, egyéb helyen 30x20 cm
• A jogosultságot igazoló okmány tartalmazza a jármű adatait, forgalmi engedély számát, érvényességet, kiállító adatait és a matrica színes lenyomatát
• A matrica és igazolás használatát a rendőrség ellenőrzi

Referenciák

• 1995. évi CXVII. törvény
• 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet
• 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
• 1988. évi I. törvény

Bábolna város önkormányzatának 1 milliárd forintos támogatása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Bábolna Város Önkormányzata 1 000 000 000 forint vissza nem térítendő támogatást kap működőképessége megőrzésére
• A támogatás külön pályázat és kérelem nélkül, támogatási előlegként kerül folyósításra
• A támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeit támogatói okirat rögzíti
• A támogatás a 2026. évi központi költségvetésből, átcsoportosítással biztosított

Referenciák

• 2025. évi LXIX. törvény

Iváncsai ipari terület közúti fejlesztéseinek költségvetési módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• Az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület közúti fejlesztéseire szánt összes forrás 78 092 250 000 forintról 62 592 250 000 forintra csökken
• 2025-ben 685 600 000 forint, 2026-ban 1 000 000 000 forint, 2028-ban 9 714 400 000 forint kerül elkülönítésre közúti fejlesztésekre
• A 1190/2024. (VI. 28.) Korm. határozat 1. mellékletében szereplő táblázat módosul: a 1502/2022. (X. 19.) Korm. határozat szerinti fejlesztések éves forrásai és összesítése változik

Referenciák

• 1502/2022. (X. 19.) Korm. határozat
• 1190/2024. (VI. 28.) Korm. határozat

Sárbogárdi mentőállomás fejlesztése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A sárbogárdi mentőállomás fejlesztését a kormány jóváhagyta
• 350 millió forintot biztosítanak a fejlesztésre a 2026. évi központi költségvetésből
• A forrás a Belügyminisztérium fejezeten belül, az Országos Mentőszolgálat javára kerül átcsoportosításra
• A beruházás megvalósításáért a belügyminiszter felel, az Országos Mentőszolgálat közreműködésével
• A fejlesztéshez szükséges együttműködési megállapodást az Országos Mentőszolgálat és Sárbogárd Város Önkormányzata között kötik meg

Referenciák

• 2025. évi LXIX. törvény

Magyar–szerb vasúti forgalmi megállapodás véglegesítése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• A kormány jóváhagyta a Magyarország és Szerbia közötti vasúti forgalomról szóló megállapodás szövegét
• Az építési és közlekedési miniszter vagy kijelölt személy jogosult a megállapodás végleges szövegének megállapítására
• A külgazdasági és külügyminiszter meghatalmazási okiratot ad ki a véglegesítéshez
• A megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet elfogadták, az Országgyűlés elé terjesztik