Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum Új!

Következő szám

Archívum Új!

Következő szám

Magyar Közlöny 25. évi 065. szám

Kiadás dátuma: 2025.06.02 22:34:41

Törvények

Megújuló energia, villamosenergia-piac, földgáz és hidrogén szabályozásának átfogó változásai Környezet és energia

Összefoglaló

Megújuló energia részarányának gyors növelése, támogatás erősítése a villamosenergia-piacon.
Decentralizált, kisméretű megújuló erőművek, valamint aktív felhasználók és energiaközösségek integrációjának támogatása.
Új fogalmak: aktív felhasználó, együttműködő aktív felhasználók, könnyített térség, háztartási és ipari tárolók, zöldtöltés-igazolási rendszer.
Zöldtöltés-igazolás: elektromos járművek töltésénél megújuló energia igazolása, rendszerének létrehozása.
Átviteli hálózat digitalizálásának kötelező feladata.
Áramszolgáltatók kötelesek részletes, közérthető tájékoztatást adni új szerződéskötés előtt a díjakról, feltételekről, kockázatokról.
Villamosenergia-számlák olvashatóságát, tájékoztatását, leolvasás folyamatát átláthatóbbá és felhasználóbarátabbá teszik (értesítés, többszöri kísérlet, becslés szabályai).
Villamosenergia-kereskedőknél fedezeti stratégia kötelező a rövidtávú áringadozások kockázatának csökkentésére.
Kereskedőváltás 21 napon belül, technikai lebonyolítás maximum 24 óra, bármely munkanapon végrehajtható.
Kis- és ipari energiatárolók tulajdonosai, üzemeltetői közel valós időben hozzáférnek a töltöttségi adatokhoz.
Közvetlenül földkábellel párhuzamosan szabadvezeték csak csatlakozási ponttal üzemeltethető, költségek egy részét elosztó viseli.
Energiapiaci adatszolgáltatási platform kialakítása: háztartási kiserőművek és fogyasztásmérők adataiból adatgyűjtés, piac és biztonság támogatására.
Átviteli és elosztóhálózat közötti együttműködés és információcsere szabályai pontosításra kerültek.
Új szabályok a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljesítményhasználatról: ha az üzembe helyezéstől számított két éven belül a felhasználó nem veszi igénybe, a kapacitás visszaszáll a hálózati engedélyesre.
Elektronikus ügyintézés teljes körű bevezetése a hálózathoz való csatlakozási folyamatban.
Új, részletes szabályok a villamosenergia-vásárlási szerződések tartalmára, árképzésre, rugalmas szerződésekre (pl. többzónaidős vagy rugalmas ár).
Földkábelesítés esetén a közintézményi, sportlétesítményi, műemléki költségek fedezésének részleteit pontosították.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogosult új felügyeleti, ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatokra (pl. aktív felhasználók, aggregátorok nyomon követése, hálózati engedélyesek teljesítményének vizsgálata, piaci jelentések elfogadása).
Legalább ötévente nyilvános konzultáció az energiatárolási beruházási igényekről.
A panaszeljárások alatt védettebbé vált a fogyasztói szerződésmegszüntetés és kikapcsolás.
Integráció, szétválasztás és engedélyezés új, szigorú szabályai lépnek életbe a hidrogén- és földgázhálózatok üzemeltetőire és vállalkozásaira.
Új fogalmak, jogi definíciók és szabályozás a biometánra, a hidrogén tárolására, szállítására, terminálokra.
Hidrogénszállításihálózat-üzemeltetés engedélyköteles tevékenységgé válik, részletes követelményekkel.
Hidrogénpiaci szabályozás: üzemeltetőknek független infrastruktúrával, személyzettel, adattal, jogi megfeleléssel kell rendelkezniük.
Hidrogénhálózat-üzemeltetők szétválasztására külön részletes szabályok.
Földgáz, hidrogén és megújuló gáz piacát érintő rendeletek: (EU) 2024/1789 rendelet lesz a hivatkozási alap.
Jogszabályi megfelelés európai uniós irányelveknek: megújuló energia, földgáz, hidrogén piacok modernizációja, piacnyitás, fogyasztóvédelem.
Kisebb jogtechnikai pontosítások, elavult részek hatályon kívül helyezése (pl. fogalom-pontosítások, formai javítások).

Referenciák

2007. évi LXXXVI. törvény
2008. évi XL. törvény
(EU) 2024/1789 európai parlamenti és tanácsi rendelet
(EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv
(EU) 2018/2001 irányelv
(EU) 2024/1711 irányelv
(EU) 2023/2413 irányelv
(EU) 2024/1788 irányelv

Megújuló közlekedési üzemanyagok bővítése és karbonintenzitás-ellensúlyozó rendszerek Környezet és energia

Összefoglaló

A közlekedésben kötelező növelni a megújuló energia (pl. villamos energia) részarányát, nemcsak bioüzemanyagokra, hanem nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra is kiterjedően.
Bővül a megújuló üzemanyagok és üzemanyag-forgalmazók fogalma, beleértve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat és a zöld villamos energiát is.
Az üzemanyag-forgalmazóknak kötelező lesz meghatározott mennyiségű megújuló üzemanyagot forgalomba hozni évente, a pontos részarányt és feltételeket kormányrendelet határozza meg.
Az üzemanyag-forgalmazók a biometánt is beszámíthatják a kötelező megújuló üzemanyag-mennyiségbe, ha az be van táplálva a vezetékbe.
A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra is önálló kötelező arányt kell teljesíteni.
Bírságot kell fizetni, ha az üzemanyag-forgalmazó nem teljesíti a meghatározott részarányt, nem tesz jelentést, vagy nem megfelelő mennyiségű megújuló üzemanyagot hoz forgalomba; a bírság mértékét, számítását rendelet szabályozza.
Válsághelyzet (pl. ellátási zavar) esetén a bírság mérsékelhető vagy el is tekinthetnek tőle.
Bevezetésre kerül a zöldtöltés-igazolás rendszere, amely igazolja a megújuló energia felhasználását közlekedésben.
Az üzemanyag-forgalmazó szétválása esetén a kötelezettségek teljesítéséről a jogelőd és jogutódjai közösen gondoskodhatnak, ezért közös jelentést kell leadniuk.
Részletes, új szabályozás vonatkozik a CBAM (karbonintenzitás-ellensúlyozó mechanizmus) engedélyek kiadására, módosítására, visszavonására; ehhez kötelező regisztráció, EU Login-fiók, igazgatási szolgáltatási díj, ötévente legalább egyszeri hatósági felülvizsgálat.
A CBAM-eljárások ügyintézési ideje 120 nap (kivéve az engedélykérelmek eljárását).
A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezése igazodik az uniós kiberbiztonsági szabályokhoz.
A jogharmonizáció miatt több uniós irányelv és rendelet átültetésre kerül magyar jogba, érintve az energia, környezetvédelem és alapvető szolgáltatások területeit.
Számos technikai, fogalmi pontosítás a 2010. évi CXVII. törvényben, például a megújuló üzemanyag, bioüzemanyag, széntartalom újrahasznosítás, biometán számításba vétele.
Az idevonatkozó egyes adminisztratív folyamatok (jelentés, igazolás) szigorúbbak és egységesebbek lesznek.
A szabályok több pontja 2026. január 1-jén lép hatályba, néhány rész hamarabb, kihirdetést követő napokon.

Referenciák

Szigorúbb szerencsejáték-ellenőrzés, bányászati és dohánykereskedelmi szabályok módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A szerencsejáték-szervezők kötelesek részletesen nyilvántartani a játékosok személyes adatait, így fokozzák a fiatalkorúak és játékfüggő személyek védelmét.
Online és technológiai úton szervezett szerencsejátékokhoz a játékos személyazonosságát nyilvántartásokkal kell ellenőrizni (pl. lakcím, okmány, közúti nyilvántartás).
A szerencsejátékokban használt műszaki-informatikai rendszerek csak akkreditált, független auditor által elvégzett auditálással működhetnek, az auditálási igazolás maximum 2 évig érvényes.
Új szabály, hogy az auditor és szerencsejáték-szervező között nem lehet érdekkonfliktus; a szervezők nem lehetnek auditorok tulajdonosai, vezetői és fordítva.
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jelentősen kibővített jogosítványokat kap ellenőrzésre, adatokhoz való közvetlen hozzáférésre.
Közigazgatási bírságok maximuma jelentősen nő: bizonyos jogsértések esetén akár 100 millió Ft, illetve ismételten is kiszabhatók.
Tiltott szerencsejátékban érintett pénzforgalmi, hírközlési, webes szolgáltatók 1-5 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújthatók.
Bővült azon jogalanyok köre, akik személyi és lakcímadatokat kérhetnek a szerencsejátékhoz kapcsolódó eljárásokban.
A szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerének meghatározása pontosabbá és részletesebbé vált.
Dohánytermék-kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szabályok szigorodnak; új termékkörök bejelentése kötelezővé válik, jogsértés esetén 300 ezer Ft–2 milliárd Ft közötti bírság lehetséges.
A bírság alsó összege több helyen emelkedik: pl. egyes esetekben 30 ezer Ft-ról 150 ezer Ft-ra, illetve 300 ezer Ft-ra nő.
Dohányboltokban forgalmazott egyes termékek bemutatására, ismertetésére új állami szabályozás lép életbe.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) új jogosultságokat kap, például az Országos Gravimetriai Hálózat pontjainak fenntartására és földtani feladatok ellátására.
A bányászatról szóló törvény módosításával új jogintézményként bevezetik a feltáró kutatást: állami, illetve többségi állami tulajdonú szervezetek jogosultak ilyen kutatást végezni.
A bányavagyonnal kapcsolatos állami és piaci beruházások támogatása érdekében az államnak kötelessége lesz alapkutatásokat végezni.
Koncessziós bányászati jog, illetve bányavállalkozói jog átruházása, cégegyesülés vagy jogutódlás során szigorúbb bejelentési és igazolási kötelezettségek lépnek életbe.
Amennyiben öt éven belül nem kezdi meg az üzemszerű kitermelést a koncesszió jogosultja, kötelező térítést kell fizetnie, 10 év elteltével pedig a koncesszió megszűnik.
Geotermikus energia kutatására új engedélyezési folyamat indul, a szakmai tanácsadó testület (Geotermikus Energia Bizottság) véleményét be kell szerezni.
Bővül a bányafelügyelet jogköre, részletesebb eljárási szabályok lépnek életbe szolgalom, kártalanítás, jogutódlás, feltáró kutatás engedélyezése terén.
A földmérési, térképészeti, illetve doháynkereskedelmi szabályozásban több adminisztrációs, szervezeti feladat kerül a SZTFH-hoz.
A földmérési és térképészeti törvényben, valamint más, szerencsejátékhoz és dohányhoz kapcsolódó törvényekben számos pontosító, igazítás (pl. új fogalmak, bejelentési, eljárási határidők, szervezeti jogkörök) jelenik meg.

Referenciák

Állategészségügyi mérnökök és élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök jogosultságai bővülnek Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök átruházott élelmiszerlánc-felügyelői feladatokat is elláthatnak
Okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök kormányzati szolgálati jogviszonyban is végezhet hatósági feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal meghatározása alapján
Állategészségügyi mérnök önállóan is végezhet élelmiszertermelő haszonállatokkal kapcsolatos hatósági és szolgáltatói állategészségügyi feladatokat
Jogszabályban meghatározott esetekben állategészségügyi mérnök hatósági és szolgáltatói feladatokat állatorvos felügyelete vagy felelőssége alatt is elláthat
A törvény részletesen meghatározza, hogy az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök milyen feladatokat végezhet
Számos jogszabályban a korábbi 'szolgáltató állatorvos' megnevezés mellé bekerül az 'állategészségügyi mérnök' is, így több feladatot végezhetnek
Állategészségügyi mérnök praxisengedély nélkül is láthat el tevékenységet állami intézményekben és meghatározott jogszabályi körben
Külön fejezet szabályozza az állategészségügyi mérnöki tevékenységet, jogokat, eljárásokat
A részletes szabályokat a kormány külön rendeletben határozhatja meg
Új fogalom: élelmiszertermelő haszonállat – minden olyan állat, amit élelmiszer céljára tartanak, tenyésztenek, vadásznak vagy vágnak le

Referenciák

Falugondnoki szolgáltatás kiterjesztése nagyobb településekre Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

A távhőszolgáltatás megújuló energiára és maradékhőre épülő fejlesztése, új engedélyezési és tulajdonjogi szabályok Környezet és energia

Összefoglaló

Elősegíti a maradékhő (ipari vagy energiatermelési folyamatokban keletkező felesleges hő) felhasználását a távhőszolgáltatásban, hogy nőjön az energiahatékonyság és csökkenjenek a költségek.
Új jogszabályi környezet támogatja a maradékhő-értékesítők és távhőszolgáltatók közötti szabad együttműködést.
Bevezetik a hőpiacon a származási garancia rendszerét: igazolni lehet, ha a hő megújuló energiaforrásból származik.
A távhőlétesítmények tulajdonjoga igazolásához új, szigorúbb szabályokat rendeltek el. Ha nincs megoldás, közcélú megváltásra (kvázi kisajátítás) is lehetőség van, teljes és azonnali kártalanítással.
Átdolgozták és pontosították a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó fogalmakat (pl. felhasználó, csatlakozási pont, maradékhő, engedélyes, stb.).
A maradékhő-értékesítői engedély új engedélytípus lett, kiadását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végzi.
A maradékhő-értékesítői engedély határozatlan időre szól.
A távhőszolgáltató kötelező fejlesztési tervet készít, amit ötévente felül kell vizsgálni.
45 000 fő feletti településeken kötelező helyi hőhasznosítási terv készítése.
A maradékhő-értékesítési engedély kiadása megtagadható, ha a hő nem táplálható be a rendszerbe vagy nem éri meg gazdaságilag legalább 7 éves időtávban.
A távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyesek külön pénzügyi és számviteli nyilvántartást kell vezessenek, transzparens működés érdekében.
Könnyítés, hogy maradékhő-értékesítői engedélyesek számára bizonyos vállalati változásokhoz (átalakulás, befolyásszerzés) nem kell előzetes engedélyt kérni, csak bejelenteni.
Bevezették, hogy a távhőtermelők és szolgáltatók egymással, valamint a maradékhő-értékesítőkkel legalább egy évre, azt követően további két évre szóló szerződést kötelesek kötni a szolgáltatás folyamatossága érdekében.
A származási garanciára (megújuló alapú hőenergia igazolása) új, részletes szabályozás jön, amelyet kormányrendelet tartalmaz majd.
Új szabályok a távhőtermelő üzemek kisajátítására az ellátásbiztonság érdekében: a tulajdonos teljes, azonnali és feltétlen kártérítésre jogosult.
A fejlesztési tervek és helyi hőhasznosítási tervek készítésének részletes tartalmi követelményeit kormányrendelet állapítja meg.
A távhőszolgáltatók fejlesztési tervét legkésőbb 2026. december 31-ig be kell nyújtani.
A módosítás célja, hogy elősegítse a megújuló energiaforrások és maradékhő minél nagyobb arányú hasznosítását, valamint az ellátásbiztonságot jogilag is biztosítsa.

Referenciák

Állami sportcélú vagyonelemek ingyenes átadása sportszervezeteknek és jogszabály-módosítások Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Több budapesti és vidéki sportcélú állami ingatlan és ingóság ingyenesen kerül át kiemelt sportegyesületek és országos sportági szakszövetségek tulajdonába (pl. FTC, Honvéd, Vasas, Újpest stb.)
Az érintett szervezetek a vagyonelemeket közfeladatuk ellátására és közösségi sportcélra használhatják, 30 évig nem idegeníthetik el és nem terhelhetik meg azokat
Az átadott vagyonelemeket piaci értéken kell nyilvántartásba venni, erről 60 napon belül szakértői jegyzőkönyv készül
Az ingyenes vagyonjuttatással szerzett ingatlanok és ingóságok mentesülnek a helyi adó alól (helyi adótörvény változik: új adómentességi pont)
A csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény módosul: az ilyen vagyon nem vonható be a csőd- vagy felszámolási eljárásba a tilalmi idő alatt, elszámolásnál az értéknövelő beruházásokat nem lehet érvényesíteni
A végrehajtási törvény változik: az ingyenesen megszerzett sportcélú ingó vagyonelemek a 30 éves tilalmi idő alatt nem vonhatók végrehajtás alá
A civil szervezeteket érintő törvény is módosul: végelszámolás esetén az ilyen sportvagyon visszakerül az államhoz és a szervezet értéknövelő beruházásait nem számíthatja fel
A kiemelt edzői járadékról szóló szabályok módosulnak: érmes sportolók és edzőik jogai pontosabbak és kedvezőbbek lettek (pl. járadék folyósítás kezdő időpontja, nevelőedzők kiválasztásának módja)
A vagyonkezelői jog és szerződés megszűnik automatikusan az átadás napján, az állam és a szervezet nem támaszthatnak egymással szemben követelést
Uniós támogatásszabályok: ha a gazdasági célú hasznosítás 20% fölé megy, az ingatlanátadás uniós beruházási támogatásnak minősül
Az edzői járadék és a sportvagyon átadás részletes technikai szabályai pontosabbá váltak
Hatályon kívül helyeződik a 1996-os sportcélú ingatlanrendezési törvény

Referenciák

Kormányrendeletek

Új krónikus betegségmenedzsment program a háziorvosi rendszerben Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Környezeti zajtérkép-készítés és adatszolgáltatás szabályainak szigorítása, új zajszámítási módszer Környezet és energia

Összefoglaló

Új, egységes európai zajszámítási módszer alkalmazásához pontosabb és bővített adatszolgáltatási szabályok lépnek életbe a stratégiai zajtérképek elkészítéséhez.
Részletesen meghatározásra kerültek a környezeti zaj elleni védelem fogalmai, például a 'csendes terület', a 'fő közlekedési létesítmény', a különböző időszakokra (napköz, este, éjszaka) vonatkozó zajjellemzők, valamint a zajkibocsátás módjai.
Azokon a településeken, ahol felszíni szakasszal is rendelkező helyi közforgalmú vasút működik (pl. villamos, HÉV), kötelező lesz külön városi közlekedési zajtérképet is készíteni.
Az országos közutak és vasúti pályák üzemeltetőinek meghatározott, részletes adatokat (pl. forgalmi adatok, híd- és zajárnyékoló fal adatok, fizikai jellemzők) kell leadniuk a zajtérkép készítéséhez – ezekhez egységes adattartalom és forma került előírásra.
Az adatszolgáltatási kötelezettségeket minden stratégiai zajtérkép készítése esedékességi évében március 1-ig teljesíteni kell.
Az üzemi létesítmények üzemeltetői részletes adatokat kötelesek szolgáltatni zajforrásaik kibocsátásáról, elhelyezkedéséről és üzemidejéről, valamint zajszint-mérési dokumentációról.
Az új rendelet előírja, hogy a térképekhez kapcsolódó adatokat, ha lehet, téradat formátumban, különben szerkeszthető, elektronikus formátumban kell elkészíteni és továbbítani.
A városi közlekedési zajtérképre a stratégiai küszöbértékeket is alkalmazni kell.
A stratégiai zajtérképekhez és intézkedési tervekhez szükséges adatok és elvárások részletesen módosultak, szabályozva például a jogszabályi hivatkozásokat, költséghatékonysági felméréseket és hosszú távú stratégiát is.
A módosítás összhangba hozza a magyar jogszabályokat a 2002/49/EK európai irányelv előírásaival.

Referenciák

A határon átnyúló pénzintézetek bevonása a „Szülőföldön magyarul” program támogatásaiba Erdélyben Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Új szabályok a zajtérképezéshez, zajkibocsátás meghatározáshoz és ellenőrzéshez Környezet és energia

Összefoglaló

Új, európai szinten egységes zajszámítási módszert vezetnek be a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítéséhez.
A közúti, vasúti és villamosforgalom okozta zaj kibocsátásának és terjedésének modellezéséhez pontosabb, hazai sajátosságokhoz igazított képletek és adatok használata kötelező.
Zajtérképkészítésre csak olyan szoftver használható, amely már az új számítási módszert alkalmazza és erről igazolással is rendelkezik.
A közúti és vasúti zajforrásokra specifikus kiegészítő paraméterek és eltérések léptek életbe.
Jelentősen részletesebb előírások születtek a vizsgált útszakaszok felosztására, forgalmi adatok kezelésére, forgalomtípusok, napszakok szerinti felosztásra.
Járművek zajkibocsátási besorolása, a forgalmi adatok kategorizálása (könnyű-, középnehéz-, nehézgépjárművek, motorkerékpárok stb.) pontosabban és egységesen történik.
Az út kopórétegének típusa és állapota, valamint a hőmérséklet is szerepet kap a zajkisugárzás számításánál.
Új szabályok vonatkoznak a városi forgalmi környezet (pl. körforgalom, irányított kereszteződéseken belüli zaj) modellezésére és korrekciós tényezőkre.
A vasúti, helyiérdekű vasúti, villamos- és metrópályák, valamint a rajtuk közlekedő járművek kategorizálása és jellemzői (pályaszerkezet, kerékátmérő, féktípus stb.) alapján történik a zajmodellezés.
A módosítás pontosan rögzíti, hogy milyen esetekben, és hogyan kell figyelembe venni a gördülési, hajtómű-, ütközési, csikorgási és aerodinamikai zajokat.
Részletes új képletek és táblázatok határozzák meg a burkolatok, forgalmi viszonyok, napszakok stb. szerinti hangteljesítményszint-számítást.
Hatékonyabb ellenőrzési és mérési eljárásokat ír elő, például szélsebesség és hőmérséklet mérését a zajmérés alatt.
Pontosítja, hogy a vizsgálatokhoz milyen adatok, paraméterek, mérések szükségesek (pl. közútkezelő nyilatkozata, középhőmérséklet, stb.).
A jogszabályváltozás következtében nő a számítási, tervezési és jelentési teendők, illetve adatszolgáltatási kötelezettségek pontosága és átláthatósága.
Törölték a korábbi rendelet néhány, elavult vagy átfedő részét (például több melléklet, néhány korrekciós szabály).

Referenciák

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
1995. évi LIII. törvény
2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
2015/996 (EU) bizottsági irányelv
2021/1226 (EU) bizottsági irányelv

Határozatok Tára

4 milliárd forint átcsoportosítása háziorvosi ellátás finanszírozására Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Központi költségvetési átcsoportosítások különböző állami célokra Pénzügyek

Összefoglaló

Egyszeri átcsoportosítások több fejezet között, összesen több mint 62 milliárd forint értékben
400 180 000 forintot csoportosítanak át nonprofit, társadalmi és civil szervezetek, valamint egészségügyi civil szervezetek támogatására, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából
872 140 848 forintot osztanak szét több minisztérium és program közt, köztük nemzetiségi támogatásokra, infokommunikációs feladatokra és felsőoktatásra is
20 milliárd forintot irányítanak át közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációjától a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság működésére
41 047 039 609 forintot csoportosítanak át, többek között a Bethlen Gábor Alap, egészségügyi, oktatási, sport, külügyi, agrár, innovációs és területfejlesztési feladatokra, a Központi Maradványelszámolási Alap terhére
Bíróságokra szánt kiadások legfeljebb 128 millió forinttal túlléphetők a polgári peres eljárások elhúzódása miatt felmerülő költségek fedezésére
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap válsághelyzeti támogatási kerete legfeljebb 100 millió forinttal túlléphető
Az összes átcsoportosítás a 2025-ös költségvetési évben egyszeri jellegű
A forrásokat különböző minisztériumok, például Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Agrárminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Energiaügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium kapják célzott feladatokra