Közlöny Értelmező

Üvegházhatású gáz-kibocsátás kereskedelmi rendszerének és jelentési szabályainak átfogó módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

• Az összes üvegházhatású gáz kibocsátással kapcsolatos hatósági és engedélyezési eljárást kizárólag az energiapolitikáért felelős miniszterhez tartozó Nemzeti Klímavédelmi Hatóság látja el, önállóan, külső utasítás nélkül
• A hajózási társaságokra is kiterjesztik a klímagázos hatósági ellenőrzéseket, felügyeletet és engedélyezést
• A biomassza, bioüzemanyag felhasználók üzemeltetői és beszállítói csak akkor veszik igénybe a zéró kibocsátási faktort, ha megfelelnek a fenntarthatósági és kibocsátás-megtakarítási követelményeknek (részletezve a kapcsolódó EU-rendeletek szerint)
• Új kötelezettség: ETS rendszerben regisztrált létesítmény üzemeltetője 15 napon belül köteles tevékenységét és a nyomonkövetési tervet bejelenteni (vagy 60 napon belül, ha már előzőleg végleges engedélye van)
• Üzemeltetőnek vagy beszállítónak 30 napon belül be kell jelenteni, ha tevékenysége megszűnik, határozatát visszavonják, hatályát veszti vagy a kapacitás küszöbérték alá csökken, és ezzel megszűnik a jelentési kötelezettsége is
• Új pontosított szabályok: az üzembe helyezések és működési változások jelentési határideje 15 nap / 30 nap különleges esetek szerint, és a hozzá kapcsolódó engedélyek visszavonhatók, ha nem történik bejelentés
• A légijármű-üzembentartók szén-dioxid kibocsátását külön nyomonkövetési tervben kell jelenteniük, amelyet a Hatóság hagy jóvá
• A légiközlekedők 2024/2025-re vonatkozó kibocsátási egységeit az EU Bizottság arányos díjmentes elosztással állapítja meg a 2023-as hitelesített kibocsátás alapján, 2026-tól az ingyen kiosztandó egységek árverezésre kerülnek
• Fenntartható légiközlekedési üzemanyagok alkalmazása esetén külön kibocsátási egységek igényelhetők, ezek köre és mennyisége EU rendelettel szabályozott
• A légiközlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásainak (pl. más klímagázok) jelentését is kötelező bevezetni 2025-től
• Lehetőség van a kibocsátási adatok magasabb szintű, nem üzemeltetőre lebontott közlésének kérelmezésére, ha a kereskedelmi érdek sérül
• Az éves kibocsátási jelentéseket elektronikus úton, számítható formátumban kell benyújtani
• A miniszter minden évben tájékoztatja az MNV Zrt-t az adott évben értékesíthető kibocsátási egységek mennyiségéről
• Ha egy telephely nem hajtja végre az energetikai audit vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszer ajánlásait, akkor 2026-tól a kiosztott ingyenes kibocsátási egységeit 20%-kal csökkenteni kell
• Klímasemlegességi terv készítése és határidős benyújtása kötelező az érintett létesítmények számára, az elutasított/elfogadott terveket a Hatóság közzéteszi
• Szén-dioxid-leválasztáshoz kötődő létesítmények, csővezetékek, tárolók, valamint fosszilis energiával előállított villamos energia nem kaphat ingyenes kibocsátási egységet, kivéve, ha hulladékgázból van
• Kibővített, pontosított monitoring-leírási kötelezettségek, elektronikus rendszerek bevezetése a hatékonyabb nyilvántartás érdekében
• A volt üzemeltetői számlák éves számlavezetési díja 150 000 Ft/év
• Ha az üzemeltető/légijármű-üzembentartó/hajózási társaság nem tesz eleget a kvótavisszaadási kötelezettségének, tonnánként 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírsággal sújtható, ez az Eurostat indexszel növekszik
• A visszaadási bírság nem csökkenthető közigazgatási szabályszegési maximummal, hanem azt meghaladó összeget is lehet alkalmazni
• A szabályozás számos fogalmi és formai pontosítást tartalmaz (pl. a "kibocsátási egység" kifejezés egységes használata az egész rendszerben)
• A szabályozás pontosítja, hogy azokat a repülőjáratokat, amelyek kisebb éves kibocsátásúak vagy speciális célúak (pl. humanitárius, gyakorló stb.), mentesülnek bizonyos kötelezettségek alól
• Megváltoztak több tevékenységre, határértékre, fogalomra (pl. gipszgyártásnál, hidrogéngyártásnál, hulladéktüzelésnél) vonatkozó küszöbök, igazítások
• Új, kibővített mellékletek: települési hulladék 20 MW feletti tüzelése is jelentésköteles
• Külön bejelentési kötelezettség, illetve leírás, mikor és hogyan kell a forgalmi jegyzéken történő számlamódosításokat/ megszüntetéseket végrehajtani, díjkedvezmények, visszautalások szabályozása
• A hajózási társaságok a 2024. évben jelentett kibocsátások után 40%, 2025-ben 70%, 2026-tól 100% kvótát kötelesek visszaadni, az eltérés szankcionált
• Bővültek a kivételek: speciális országok, járatok mentesülhetnek a kvótavisszaadás és a jelentéstétel alól
• Több rendelkezés hatályát veszti: elavult/összevont szabályok megszüntetése, mellékletmódosítások

Referenciák

• 2012. évi CCXVII. törvény
• 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
• (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet
• (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet
• (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet
• 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv
• (EU) 2023/2441 bizottsági végrehajtási rendelet
• 2024/2620 felhatalmazáson alapuló rendelet
• 2024/2493 végrehajtási rendelet
• 2024/1879 végrehajtási rendelet
• 2024/873 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
• Alaptörvény

Készpénzes fizetési lehetőség az otthonteremtési támogatásoknál és CSOK Plusz hitelnél Pénzügyek

Összefoglaló

• Lakásvásárlás vagy lakáscsere esetén az otthonteremtési támogatás és a CSOK Plusz hitel vételára vagy vételár-különbözete készpénzzel is fizethető, ha az igénylő úgy dönt
• A támogatásból vagy hitelből származó összeget továbbra is a bank vagy pénzügyi intézmény utalja az eladó kijelölt számlájára vagy technikai számlára
• A változások 2025. július 1-től érvényesek

Referenciák

• Alaptörvény
• 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet
• 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet

Automata bankjegykiadó gépek (ATM) működésének fenntartása veszélyhelyzetben Pénzügyek

Összefoglaló

• A veszélyhelyzet idején a működő ATM-eket nem lehet megszüntetni vidéki térségekben sem.
• Az ATM-ek üzemeltetési helyszíne csak indokolt esetben módosítható, ha a településen vagy fővárosi kerületben továbbra is marad ATM.
• Ha technológiai vagy műszaki okok miatt szükséges az ATM cseréje, az új ATM-et csak ugyanazon településen vagy fővárosi kerületben lehet telepíteni.
• Indokolt eset a helyszínváltoztatásra: ATM-mel nem ellátott településre telepítés, helyi forgalmi adatok igazolják, vagy a bérleti szerződés felmondása miatt szükséges.
• A 49/2025. (III. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti, helyette ez az új szabályozás él.

Referenciák

• 2025. évi XVIII. törvény
• 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet
• 2021. évi XCIII. törvény
• Alaptörvény

A Karitatív Tanács digitális feladatai és új szakmai támogatásai Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A Karitatív Tanács feladatai kiegészülnek a digitális esélyteremtés támogatásával, melyet közfeladatként kell ellátnia
• A Tanács által kijelölt szervezetek digitális esélyteremtéssel kapcsolatos projekteket követnek nyomon és szakmailag támogatják
• Képzéseket szerveznek szociális, fejlesztő szakembereknek és pedagógusoknak a digitális egyenlőség előmozdítása érdekében
• Digitális esélyteremtéssel kapcsolatos szakmai rendezvények, konferenciák, online események szervezése válik feladatukká
• Részt vesznek a digitális témájú képzések minőségbiztosításában és koordinálásában
• Szakmai támogatást és tanácsadást nyújtanak a digitális esélyteremtéssel foglalkozó szervezeteknek
• Szövegmódosítás: a jogszabályban a 'fogyatékosok' kifejezés helyett 'fogyatékossággal élő személyek' lesz használatos, így pontosabbá és korszerűbbé válik a megfogalmazás

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény

Felszámolási eljárás alatt lévő kritikus infrastruktúrák új szabályai Biztonság

Összefoglaló

• 2025. január 1-jétől a létfontosságú rendszerelemek helyett a kritikus szervezetek és infrastruktúrák új uniós szabályozása érvényes
• A felszámolási eljárás veszélyhelyzeti szabályai mostantól a kritikus infrastruktúrákra vonatkoznak az új magyar törvény alapján
• A fogalomhasználat változik: mostantól a 2024. évi LXXXIV. törvény szerinti kritikus infrastruktúra számít irányadónak

Referenciák

• 2024. évi LXXXIV. törvény
• 2008/114/EK tanácsi irányelv
• 2022/2557 (EU) irányelv

Ukrajnában megvalósuló magyar támogatott beruházások veszélyhelyzeti szabályozása Pénzügyek

Összefoglaló

• Különleges szabályok vonatkoznak az Ukrajnában zajló háború és humanitárius válság miatt az ott futó magyar támogatott beruházásokra
• A 2022. február 24-ig megítélt, Ukrajnában megvalósuló projektek lezártnak tekinthetők, ha azok pénzügyi elszámolását elfogadták, függetlenül egyéb szokásos zárási feltételektől
• Ezekre a lezárt projektekre nem alkalmazhatók az államháztartási törvény normál jogkövetkezményei
• A rendelet a kihirdetése után három nappal lép hatályba

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény (államháztartási törvény)
• 2021. évi XCIII. törvény
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

Könnyített elszámolás az ukrajnai gazdaságfejlesztési támogatásoknál veszélyhelyzetben Pénzügyek

Összefoglaló

• Veszélyhelyzet ideje alatt egyszerűsített elszámolási szabályokat vezetnek be az Ukrajnában székhellyel rendelkező, magyar kezelt gazdaságfejlesztési támogatások esetében
• Ötmillió forint alatti támogatásoknál elegendő egy nyilatkozat a felhasználás jogszerűségéről, nem kell részletes szöveges ismertetést vagy számviteli bizonylatokat bemutatni
• A 2020. január 1. és 2023. szeptember 10. között megítélt támogatásokra a végső kedvezményezett egyszerűsített elszámolással élhet legfeljebb 2025. november 14-ig, ha a szerződésben nincs hosszabb határidő
• 2019. december 31-ig megítélt támogatások esetén, ötmillió forint alatti összegeknél a támogatott tevékenységet automatikusan lezártnak kell tekinteni, akkor is, ha a kedvezményezettel a kapcsolattartás tartós akadályba ütközik vagy lehetetlenné vált
• A 2019-ben vagy korábban megítélt, 5 millió forint alatti támogatásokra nincs jogi következmény az elszámolás elmaradása esetén
• Ha a 2020–2023 között megítélt támogatásoknál a kedvezményezett nem él a meghatározott határidőig az egyszerűsített elszámolással, a szerződés szerinti normál elszámolás szükséges
• A rendelet a kihirdetés után a harmadik napon lép hatályba

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
• 2021. évi XCIII. törvény

A filmek közvetett támogatásának kereteinek emelése 2025-re Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A filmalkotások közvetett támogatására szánt letéti számlán gyűjthető éves összeg 2024-ben 69 milliárd forintról 2025-ben 81 milliárd forintra nő
• A közvetlen filmgyártási költségek támogatásának teljes kerete 2025-ben 407,067 milliárd forint lesz
• Ebből a keretből magyar vagy magyar részvételű filmek közvetlen filmgyártási költségeire legalább 29,2 milliárd forint jut 2025-ben
• A teljes keretösszegtől egyedi esetben el lehet térni, ha az államháztartásért felelős miniszter ezt engedélyezi és az eltérés nem veszélyezteti a költségvetést

Referenciák

• 2004. évi II. törvény
• 1996. évi LXXXI. törvény

Állatjárvány elleni védekezési szabályok módosítása, ágazati intézkedések megszüntetése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A járványos állatbetegség elleni védekezés során létrehozott operatív törzs megszűnik, működését nem folytatják
• A ragadós száj- és körömfájás által okozott piaci zavarokra hozott rendkívüli szabályokat megszüntették, mert a helyzet rendeződött
• A védelmi intézkedésekkel kapcsolatban a felelős szerv mostantól az élelmiszerlánc-felügyeletért felel, nem a katasztrófák elleni védekezésért
• A különleges állattenyésztési ágazati intézkedésekről szóló rendeletet teljesen hatályon kívül helyezték
• Az új szabályok 2025. június 6-án lépnek hatályba

Referenciák

• 2021. évi XCIII. törvény
• Alaptörvény

Új nagykövet kinevezése Pristinába Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• dr. Dux László Istvánt nevezték ki Magyarország pristinai nagykövetségének vezetőjévé
• A nagyköveti megbízás a köztársasági elnök döntése alapján történt

Referenciák

• Alaptörvény

Új egyetemi tanárok kinevezése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• Balázs Gábort és Borbély Gábort 2025. június 15-től egyetemi tanárrá nevezték ki
• Dr. Németh Gábort 2025. július 1-től egyetemi tanárrá nevezték ki

Referenciák

• Alaptörvény

Árvízi segítség Székelyföldnek – kormányzati támogatás és adományozás Egyéb

Összefoglaló

• A magyar kormány részt vesz a székelyföldi árvíz utáni helyreállításban
• A kormány az Ökumenikus Segélyszervezet árvízi adománygyűjtéséhez a beérkező adományok összegével megegyező támogatást ad
• A nemzetgazdasági miniszter gondoskodik a szükséges állami forrásokról

Állami ingatlanok ingyenes átadása önkormányzatoknak és közhasznú szervezeteknek Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Egyes állami tulajdonú ingatlanokat ingyenesen helyi önkormányzatok és közhasznú szervezetek tulajdonába adnak
• Az önkormányzatok és közhasznú szervezetek kötelesek átvállalni az ingatlanhoz kapcsolódó terheket, kötelezettségeket, környezetvédelmi felmérést elvégezni, ha szükséges
• Az önkormányzatok évente beszámolót kötelesek készíteni az átvett vagyon hasznosításáról; ennek elmulasztása esetén a forgalmi érték 5%-át kötbérként meg kell fizetni
• Az ingatlant kizárólag a szerződésben és a jogszabályban meghatározott célokra szabad hasznosítani, eltérés esetén szintén kötbért kell fizetni
• Kifejezetten sportcélra átvett ingatlan esetén 15 évig elsődlegesen sportcélú felhasználás kötelező
• A tulajdonosváltás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt részletesen tájékoztatni kell az új tulajdonosokat – teherrel, jogvitákkal, korlátozásokkal kapcsolatban minden adatot, dokumentumot át kell adni
• Az ingyenes tulajdonba adás különösebb feltételekhez is köthető lehet (például szakminisztériumi hozzájárulás)
• Ajka Város Önkormányzata sport- és ifjúsági ügyek céljára 23 000 m2 nagyságú sporttelepet kap, a Pici Mosoly Alapítvány 4019 m2 területű miskolci ingatlant kap esélyegyenlőségi célokra
• Közhasznú szervezetek szintén kötelesek a célhoz kötött hasznosításra és beszámolási kötelezettség teljesítésére
• Minden tulajdonos az állammal szemben követelést nem támaszthat az ingatlan átvétele után

Referenciák

• 2007. évi CVI. törvény
• 2013. évi V. törvény
• 2011. évi CXCVI. törvény
• 2004. évi I. törvény
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• 2003. évi CXXV. törvény

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak átvállalása és támogatása 2025-ben Pénzügyek

Összefoglaló

• A kormány átvállalja a mezőgazdasági termelők 2025. évi vízszolgáltatási díjainak terheit
• 8 122 000 000 forint többletforrás biztosítása a központi költségvetésből a vízszolgáltatás költségeire
• 6 622 261 103 forint kerül egyszeri átcsoportosítással a Vízügyi Igazgatóságokhoz a 2025. április 30-ig felmerült költségek fedezésére
• További 1 499 738 897 forint biztosítása 2025. november 30-ig felmerült költségekhez
• Az energiaügyi miniszternek költségcsökkentő és hatékonyságnövelő programot kell kidolgozni és végrehajtani a mezőgazdasági vízszolgáltatásban
• Ha a tényleges költségek meghaladják a most jóváhagyott forrást, az energiaügyi miniszter további forrásbiztosításra tesz javaslatot

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény

Repülőtér vasúti összeköttetésének előkészítése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• További előkészítés indul a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolatának kialakítására
• Vizsgálják, hogy a repülőtéri vasúti kapcsolat és az új repülőtéri vasútállomás egy ütemben, koncessziós szerződésben megvalósítható-e
• Az eredmény alapján előterjesztés készülhet a koncessziós megvalósításról
• Határidő: 2025. szeptember 30.

Referenciák

• 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat

Széchenyi Kártya Program támogatási keretének emelése Pénzügyek

Összefoglaló

• A Széchenyi Kártya Programban adható támogatások felső korlátja 1 700 milliárd forintról 2 000 milliárd forintra emelkedik

Referenciák

• 1260/2023. (VI. 29.) Korm. határozat

Kritikus szervezetek ellenálló képességének nemzeti kockázatértékelése Biztonság

Összefoglaló

• Magyarország elkészítette és elfogadta a kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó országos kockázatértékelést, amelyet közzé kell tenni a kormányzati honlapon
• A kockázatértékelést 4 évente kötelező felülvizsgálni és szükség esetén aktualizálni. Következő jelentés határideje: 2029. április 30.
• A kritikus szervezetek (pl. közművek, egészségügy, energia, közlekedés, bankok, digitális infrastruktúra) a dokumentumban foglaltakat kötelesek figyelembe venni saját kockázatértékelésükben és védelmi intézkedéseik tervezésében
• A kockázatértékelés kiterjed minden jelentős természeti és ember okozta veszélyre: fegyveres támadás, kibertámadás, terrorizmus, energiaellátási válság, ipari baleset, járvány, természeti katasztrófa, árvíz, egészségügyi veszélyhelyzet, stb.
• Az értékelés figyelembe veszi a különböző ágazatok egymásra utaltságát, beleértve az ellátási láncok és beszállítók kockázatát – hangsúlyos a dominóhatás, azaz egy szolgáltatás kiesése több ágazatra is hatással lehet
• Nagy hangsúly van a kiberbiztonsági kockázatok elemzésén, ezek minden kritikus ágazatot érintenek, a digitális rendszerek védelme kiemelt feladat
• Az értékelés összehangban van az EU vonatkozó szabályozásaival (CER, NIS 2 irányelv), tehát az uniós követelményekhez is igazodik
• A kockázatértékelés elfogadásával minden érintett szervezetnek szigorúbb és egységesebb kockázatkezelést kell alkalmaznia, különös tekintettel a szolgáltatók, beszállítók közötti kölcsönös kapcsolatokra és azok biztonsági kihívásaira
• A hatóságok módszertani segédleteket és iratmintákat biztosítanak a szervezetek részére a kockázatelemzéshez
• A szabályozás célja, hogy zavar, például hirtelen ellátáskimaradás vagy súlyos támadás esetén a kritikus szolgáltatások minél gyorsabban helyre tudjanak állni
• A kritikus szervezetek rendszerszintű kockázatok (pl. beszállítói hálózat, kiber-hálózatok, ágazati függőség) mellett ágazatspecifikus kockázatok kezelésére is felkészülnek
• A 2024. évi LXXXIV. törvény alapján módosulnak a kritikus szervezetek kockázatértékelési és tervezési kötelezettségei

Referenciák

• 2024. évi LXXXIV. törvény
• 2021. évi XCIII. törvény
• 2008/114/EK tanácsi irányelv
• 2022/2557 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (CER irányelv)
• 2022/2555 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS 2 irányelv)

Kritikus szervezetek ellenálló képességét megerősítő nemzeti stratégia Biztonság

Összefoglaló

• Magyarország nemzeti stratégiát fogadott el a kritikus szervezetek (pl. energia-, közlekedési, telekommunikációs, egészségügyi rendszerek, nagyvállalatok, digitális szolgáltatók) ellenálló képességének erősítésére.
• A stratégia célja: az alapvető szolgáltatások folyamatos, biztonságos működése minden veszélyforrással szemben (pl. természeti katasztrófa, járvány, kibertámadás, terrortámadás, energiaellátási válság).
• A jövőben több szervezet és infrastruktúra minősül majd kritikusnak, kiszélesedik az érintett ágazatok köre (kiemelt: energia, közlekedés, egészségügy, digitális szektor, vízellátás, élelmiszerellátás, pénzügyi szolgáltatások).
• Magasabb szintű védelmi követelmények lépnek életbe mind a fizikai védelem, mind a kiberbiztonság tekintetében.
• A kritikus szervezeteknek komplex kockázatértékelést kell végezniük, ellenálló képességi tervet kell készíteniük és rendszeresen frissíteniük (ide értve katasztrófa-forgatókönyveket, járványterveket, stressz-teszteket, gyakorlatokat).
• A stratégia egyértelműsíti a hatósági és kijelölő szervezetek (pl. energetika, honvédelem) feladatait: egységes kijelölő hatóság, ágazati szakhatósági modell, rövidebb, átláthatóbb eljárások.
• Kiemelt figyelmet kap a földgáz, hidrogén, villamos energia ágazat, ahol kötelező a nukleáris biztonság elsődlegessége és az ágazatspecifikus kockázatok kezelése.
• Az állam támogatást nyújt (módszertani útmutatók, iratminták, pályázatok, elsőbbségi eljárások) a kritikus szervezeteknek, hogy teljesíthessék az új követelményeket.
• Képezni kell az ellenálló képességért felelős vezetőket minden kritikus szervezetnél és tanácsadó bizottságok jönnek létre.
• Állandó, legalább 4 évente történő felülvizsgálat kötelező, hogy a stratégia naprakész maradjon az új kockázatok fényében.
• Külön hangsúlyt kapnak a hibrid és kiberveszélyek, terrorcselekmények, energiaellátási válságok, súlyos ipari balesetek, járványok, valamint a határokon átnyúló kritikus infrastruktúrák védelme.
• Az ágazatok közötti együttműködés, információcsere és felügyelet szigorodik; egy kijelölt kapcsolattartó pont lesz az EU és más országok felé.
• A nemzeti és EU-s irányelvek összehangolására kerül sor, például: digitális reziliencia (DORA), NIS 2, energetika esetén nukleáris biztonsági szabályok előtérbe kerülnek.
• A lakossági és vállalati szolgáltatások védelme javul, elvárás az ellátási láncok szünetmentessége.
• A stratégia végrehajtását és jogszabályi megfeleltetését az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport felügyeli, amely rendszeresen tesz javaslatot az aktualizálásra.

Referenciák

• Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
• védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény
• EU NIS 2 irányelv
• EU digitális reziliencia rendelet (DORA)
• nemzeti katasztrófakockázat-értékelésre vonatkozó jogszabályok

Dombóvári Szent Lukács Kórház járóbeteg szakellátás fejlesztése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A kormány folytatja a Dombóvári Szent Lukács Kórház járóbeteg szakellátás fejlesztését
• A beruházást két ütemben valósítják meg
• Az első ütemet a Dombóvári Szent Lukács Kórház, a második ütemet az Építési és Közlekedési Minisztérium végzi
• A belügyminiszter felel az első ütem közbeszerzésének előkészítéséért 2025. június 30-ig
• Az Építési és Közlekedési Minisztérium felel a második ütem közbeszerzésének előkészítéséért 2025. július 31-ig
• A második ütem közbeszerzése után a minisztérium előterjesztést készít a kivitelezésről és pénzügyi ütemezésről
• A szükséges forrás biztosítása után azonnal elkezdődik a teljes projekt megvalósítása

LMBTQ-jelképek tilalma állami középületeken Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Állami és kormányzati irányítású középületeken tilos LMBTQ szimbólumokat vagy azokat népszerűsítő jelképeket elhelyezni
• A tiltás vonatkozik minden költségvetési szervre, amit a Kormány vagy kormánytag felügyel, illetve az általuk irányított intézményekre
• A tilalom kiterjed állami többségi tulajdonú cégek középületeire is – kivéve Magyar Nemzeti Bank és annak többségi tulajdonú cégei
• A kormánytagoknak azonnal gondoskodniuk kell a rendelkezések végrehajtásáról minden érintett szervezetnél

Referenciák

• Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény)

Stratégiai együttműködési megállapodás Észak-Macedóniával Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy véglegesen jóváhagyja a Magyarország és Észak-Macedónia közötti stratégiai együttműködési megállapodás szövegét
• A külgazdasági és külügyminiszter meghatalmazási okiratot ad ki a megállapodás véglegesítéséhez
• A külgazdasági és külügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek haladéktalanul kormány elé kell terjeszteniük a megállapodás kihirdetéséről szóló tervezetet

Referenciák

• 2005. évi L. törvény

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új elnökének és tagjainak kinevezése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• dr. Szilágyi János Edét a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökévé nevezték ki 2025. május 1-jétől 9 évre
• dr. Szilágyi János Ede, valamint további 15 személy 2025. május 1-jétől 9 évre a Bizottság tagja lett
• Eszterhai Marcell és dr. Vámosi Péter 2025. május 1-jétől 2027. április 30-ig a Bizottság tagjai lettek

Referenciák

• 2011. évi CCIV. törvény